Először rendezték Kárpátalján a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokat. Sorrendben a tizenharmadikat, jövőre pedig Felvidék lesz a házigazda. A többnapos rendezvénysorozat keretében Beregszászban felavatták az Európa–Magyar Házat és az anyaországi támogatással létrehozott Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetet (KMMI) is.
A munkácsi folklórfesztivál egy pillanata
Avatóbeszédében Gajdos István, Beregszász polgármestere, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke hangsúlyozta: a Kárpátalján hiányt pótló KMMI, amely a határon túli magyarlakta területeken létesült rokon intézmények hálózatába illeszkedik, hozzájárul az ukrajnai magyarság intézményrendszerének erősödéséhez. A KMMI igazgatója Dupka György, az UMDSZ alelnöke, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke lett.
Az intézet kárpátaljai megalakulását a más régiókban már működő művelődési műhelyek képviselői közös nyilatkozatban is méltatták. Ebben egyebek mellett az áll: „Illyés Gyula annak idején a magyar irodalmat összehangolatlan ötágú sípnak nevezte, s ez érvényes volt a magyar kulturális élet egészére is. 1996-ban azonban az anyaország, az erdélyi, a felvidéki, a vajdasági, a kárpátaljai, a muravidéki és a horvátországi magyarság elindította azt a folyamatot, amely az összehangoláson túl az intézményesüléshez is elvezetett. A kárpátaljaival minden régióban létrejött a magyar művelődési intézet. Az anyaország és a régiók képviselői a folyamatos szakmai együttműködés mellett kezdeményezik a művelődési intézetekből megalakítandó Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal létrehozását. Az összehangolt közös cselekvés sokkal több, sokkal eredményesebb, mint a különálló intézmények teljesítménye.”
Szintén a Magyar Napok keretében rendezték meg a sorrendben már tizenkilencedik Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivált, amelyen 23 együttes lépett fel, s nemcsak a megyéből, hanem a határain túlról is. Vajdaságból például Csonka Ferenc és a Csalóka zenekar. Az eseménynek egyébként a munkácsi vár adott otthont, ahol újabb emlékművet avatott a helyi közösség. Hunyadi Mátyás domborművét Mihajlo Beleny alkotta, akinek idén már két munkáját helyezték el a történelmi várban. Tavasszal avatták a turult, két hete pedig Petőfi Sándor mellszobrát. A szobrászművész elismerésül átvehette az UMDSZ Hollósy Simon Képzőművészeti Nívódíját. Az ünnepi leleplezésen Pomogáts Béla irodalomtörténész felhívta a figyelmet: Hunyadi Mátyás esetében nemzet és király, egy ország és az ő uralkodója talált egymásra, s alakja a maga politikai örökségében is arra utal, hogy a Kárpát-medence népei, társadalmai egymásra vannak utalva. Kölcsey kevés magyar történelmi személyiséget idézett fel a Himnusz szövegében, Árpád mellett éppen Mátyást, emlékeztetett az Anyanyelvi Konferencia elnöke.
Visszatérve a folklórfesztiválra, Erdélyből, a Felvidékről, a Vajdaságból és Muravidékről érkeztek fellépő vendégek, ami Szabó Tibor szervező szerint csak emelte a rendezvény színvonalát. Emellett volt még gasztronómiai kiállítás és a vidék magyarlakta településeinek történelmi zászlait is megtekinthették az érdeklődők.
