Hétfőn reggel óta Magyarország illetékes szervei alkalmazzák az egyszerűsített állampolgárság megszerzésére vonatkozó törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a határon túli magyarok áttelepülés nélkül, az eddigi feltételekhez viszonyítva jóval könnyebben kaphassanak magyar állampolgárságot, amennyiben ezt igénylik. Az egyszerűsített honosítási eljárás lefolytatására vonatkozó első kérelmet tegnap Budapesten, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Üllői utcai Ügyfélszolgálati Irodáján Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vette át a sajtó képviselőinek jelenlétében.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárságának tisztségviselője arra emlékeztetett: a kormányzat mindent megtett annak érdekében, hogy az érdekeltek minél egyszerűbben nyújthassák át állampolgársági kérelmüket. „Ha már kilencven évet kellett várni erre a pillanatra, nem szerettük volna, ha az igénylőknek még hosszan kígyózó sorokat is ki kellett volna várniuk az ügyfélszolgálatokon. Ennek érdekében új rendszert építettünk ki 830 millió forintért, három tárca együttműködésében. Így az ügyfelek előzetes időpontfoglalással intézhetik a kérelmek átadását a konzulátusokon, az anyakönyvvezetőknél és a BÁH irodáiban” – hangsúlyozta Rétvári Bence, aki reményét fejezte ki: tapinthatóan is elkezdődik az a folyamat, amely révén elégtételt nyernek mindazok, akik közjogilag is szeretnének a magyar nemzet közösségéhez tartozni. „A határon túli magyarok megtapasztalhatják az anyaország gondoskodását” – emelte ki végül.
Wetzel Tamás miniszteri biztos kiemelte: 90 éves adósságot törleszt a magyar állam az egyszerűsített honosítási eljárás alkalmazásával. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az eljárásokat gördülékenyen lehet lefolytatni, s minden érdekelt három-négy hónap alatt megkaphatja a magyar állampolgárságot.
Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója elmondta, hogy munkatársaival együtt már nagyon várta az egyszerűsített honosítási eljárás alkalmazásának pillanatát. A Magyar Szó kérdésére válaszolva leszögezte: azok az érdekeltek, akik korábban valamilyen, a BÁH által lefolytatott idegenrendészeti eljárásban (például letelepedési engedély megszerzésekor) már bizonyították a maguk vagy felmenőik korábban meglévő magyar állampolgárságát, a honosítási kérelem átadásakor hivatkozhatnak arra az eljárásra, s nem kell újabb dokumentumokat átadniuk a hivatalnak. Mindez nem lassítja az egyszerűsített honosítási eljárást, azonban, ha a kérelmező valamely más magyarországi hivatal (anyakönyvi hivatal, levéltár stb.) által kiállított dokumentumra hivatkozik, s a BÁH-t kéri meg annak beszerzésére, akkor fennáll annak a lehetősége, hogy kérelmének feldolgozása elhúzódik.
A kamerák és fényképezőgépek kereszttüzében a BÁH Üllői úti irodájában az első egyszerűsített honosítási kérelmet a Svájcban dolgozó kolozsvári Hantz Péter adta át. Rétvári Bence átvette az iratokat, összevetette az azokban szereplő adatokat és a bemutatott dokumentumokat, majd végül egy névváltoztatási kérelemre irányuló formanyomtatványt is kitöltetett a jelentkezővel. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem egykori oktatója, Hantz Péter ezt követően a sajtónak nyilatkozva elmondta: nagyon régen várta az alkalmat, hogy beadhassa a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmet. „Már az 1989-es romániai fordulatot követően felébredt bennünk a remény, hogy előbb-utóbb mi is magyar állampolgárokká válhatunk. Elsősorban érzelmi indíttatásból kérelmezem a magyar állampolgárságot, ezenfelül pedig nyomós ok mindenki számára, hogy Magyarország híre-neve sokkal jobb számos más országénál, és hogy nem fognak bennünket másodrangú állampolgárként kezelni, ha a piros útlevelet vesszük elő” – mondta az első kérelmező, majd hozzátette: a magyar állampolgárságtól nem vár különösebb előnyöket, csak azt, hogy európai és magyar állampolgárként kezeljék mindenütt.
