Brassói tudósítónktól
Megdöbbentek a román demográfusok, szinte a teljes Románia értetlenül áll a népszámlálási eredmények láttán, ám azok valamelyest még kikozmetikázottak is.
Húszmillió léleknél kevesebb a románok száma – riadoznak az elemzők, a sajtó. A statisztikai intézet (INS) közlése szerint Romániának 19042936 állandó lakosa van, 2002-ben pedig 21,6millió lakosa volt, tíz év alatt tehát több mint kétmillió fővel fogyott az ország népessége. Ám ez csak a román állampolgárok számát tekintve igaz. A kisebbségek aránya ugyanis közel 12 százalék, mintegy kétmillió fő. És még ez az adat is a többségi lakosságnak kedvez, ugyanis bizonyítottan több tízezren vallották magukat románnak, és nem romának. A Brassó melletti Négyfalu Garcsin nevű telepén például 17ezer roma kap társadalmi segélyt a városházától, ám közülük háromszáznál is kevesebben vallották magukat romának.
A magyarság aránya 6,5 százalékra csökkent, csaknem 194ezer lélekkel vagyunk kevesebben, mint 2002-ben. A tíz évvel korábban tartott népszámláláshoz képest 1431807-ről 1237790 főre apadtunk, de mivel Románia teljes lakossága is csökkent, az etnikai arányok alig változtak – 6,6 százalékról 6,5 százalékra csökkentek. A legtöbb magyar Hargita megyében él, itt a lakosság 84,8 százaléka tartozik a legnagyobb romániai kisebbségi közösséghez. Kovászna megye lakosságának 73,6 százaléka vallotta magát magyarnak, míg Maros megyében 37,8 százalék. Húsz százalék fölötti a magyarság aránya Szatmár, Bihar és Szilágy megyében. A népszámlálás során 619ezer ember vállalta roma identitását, a 2002-es népszámlálás során 535140 romát regisztráltak. Noha a romavédő szervezetek nem hivatalos adatai szerint a roma lakosság száma meghaladja a magyarokét.
A németek 37ezren maradtak, 1980-ban még 800ezren voltak. Nicolae Ceauşescu azonban pénzért kiárusította őket, a Német Szövetségi Köztársaság váltotta ki a német nemzet nyolcszáz évvel ezelőtt Erdélybe szakadt tagjainak leszármazottjait.
Bukarest vezetői úgy gondolták, legalább két és fél millió embert számlál a főváros lakossága. Tévedtek. A fővárosban az ország lakosságának 8,8 százaléka él, 1millió678ezer személy.
„Nem lepődtem meg, de meghökkentem” – így kommentálta a népszámlálási adatokat Horváth István, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet vezetője. Hozzáfűzte: a trendek nagyjából előre láthatóak voltak, ám inkább csalódni szeretett volna saját előrejelzéseiben. „Így keserűen állapítom meg, hogy ez van” – mondta a szociológus. Horváth Istvánban kételyek is felmerültek a népszámlálási adatok kapcsán. Mint mondta, 2010-ben különböző nyugati államokban összesen 2,8millió román állampolgárt regisztráltak, a népszámlálási adatokban 1,6millió külföldön tartózkodó személy szerepel. Ezek szerint van 1,2millió ember, akik sehol sincsenek. Magyarán: Románia többségi lakossága ennyivel kevesebb lelket számlál.
Ami mégis valamelyest reményt kelthet: a magyar fiatalok elvándorlása a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején lezajlott. Így – megfelelő társadalom- és gazdaságpolitikával – az erdélyi magyarság fogyása megállhat, aránya pedig jelentősen nőhet, mert a 2,8millió román, aki külföldön telepedett le, éppen a fiatal generáció tagja.
