Ukrajna más régióiban működő szélsőjobboldali szervezetek ismét Kárpátaljára veszik az irányt. Szervezetten jönnének május közepén, s céljuk, ahogy ők fogalmaznak, hogy a „ruszin és a magyar szeparatizmus ellen harcoljanak”.
Az ukrán szélsőséges nacionalisták újbóli kárpátaljai „kiruccanásának” ötletéről Tarasz Daskevics politológus, a szélsőséges mozgalmak ismert kutatója a szélsőjobboldali és náci elveket valló ukrán csoportosulásokról írt elemzésében tesz említést. Az újabb kárpátaljai atrocitásokra a szerző szerint az Ukrán Népgyűlés (Ukrajinszke vicse) nevű egyesülésbe tömörült szélsőjobboldali pártok és szervezetek tagjai készülnek. Daskevics utalt azokra a feltételezésekre, amelyek szerint ezeket a radikális csoportokat az elnöki klán finanszírozza, a szálakat pedig a háttérből az államfő testvérbátyja, Petro Juscsenko mozgatja.
A politológus szerint a valódi ukrán ultranacionalista szervezetek – köztük az EU-t, a NATO-t, a bevándorlást és a multikulturalizmus minden megnyilvánulását elutasító Ukrán Nacionalista Munkapárt, az Ukrajna Patriótája Egyesület és az Ukrán Nemzetgyűlés–Ukrán Nemzeti Önvédelem szakadár kijevi szervezete – az Ukrán Népgyűlésnél jóval jobbra állnak. Ezek – jegyzi meg – kívülről nem kapnak anyagi támogatást, nincsenek hivatalosan bejegyezve, a rendőrségi nyilvántartásban társadalmi szervezetekként szerepelnek, teljesen rasszista és a kapitalizmust elítélő ideológiát vallanak. Daskevics úgy véli, hogy a szélsőséges ukrán szervezetek létszáma jelenleg nem számottevő, nincsenek felfegyverkezve, és a titkosszolgálatok ellenőrzésük alatt tartják őket, ám ha Ukrajnában és az ukrán társadalmon belül tovább erősödnek a negatív tendenciák, akkor szerinte az ultrák „önjáróvá” válhatnak. A fiatal ukrán patrióták – mint írja – máris elkönyvelhetnek kisebb sikereket: a kijevi oktatási minisztérium előtti tüntetésükkel például sikerült elérniük a „toleranciaórák” száműzését az ukrajnai iskolákból.
Emlékeztetőül: idén márciusban, pár nappal a tervezett, ám akkor elmaradt vereckei emlékműavatás előtt a Kárpátaljával szomszédos megyékből érkezett ultranacionalisták már tiltakoztak a magyar történelmi jelképek elhelyezése ellen, valamint a ruszinok, szerintük erősödő függetlenségi törekvései miatt. Legfőképp a munkácsi várba visszahelyezett turulmadár ellen, valamint a magyarok bejövetelének emléket állító vereckei emlékmű ellen támasztottak kifogást.
Az újabb tervezett nacionalista megmozdulások ellen nyilatkozatban tiltakozott a Kárpátaljai Ruszin Szojm (nemzetgyűlés). A ruszin szervezet Ungváron kiadott közleményében utalt a sajtóhírre, amely szerint radikális ukrán nacionalista csoportok május közepén Kárpátaljára utaznak, hogy ott „a ruszin és magyar szeparatizmus ellen harcoljanak”. A nyilatkozat ennek kapcsán egyebek mellett megállapítja, hogy az utóbbi időben mind gyakrabban félemlítik meg, sőt fenyegetik leszámolással a nemzeti önmeghatározás jogáért küzdő kárpátaljai ruszinokat, szervezeteik vezetőit, sőt, mint írják, a magyarokat is.
„A Kárpátalján, annak népe által nem támogatott, elutasított ukrán nacionalista csoportok tagjai – és az Ukrajnában hatalmon lévő, őket támogató radikálisok – törvénytelen, terrorisztikus eszközökhöz nyúlnak, hogy durván elfojtsák Kárpátalja népeinek a terület önkormányzati státusa iránti vágyát és annak létrehozásával kapcsolatos döntését, amelyet az 1991. december 1-jei népszavazáson nyilvánított ki, s amelynek megvalósítását már 16 éve követeli” – áll a nyilatkozatban. A szojm sajtószolgálata határozottan tiltakozik – a közlemény szavaival – a kárpátaljai ruszinok tízezreinek, a ruszin szervezetek tagjainak és rokonszenvezőinek nevében az államhatalmi szerveknek a ruszinsággal szemben folytatott ukrán nacionalista politikája ellen.
