Románia és Olaszország között az elmúlt hetekben ismét feszültté vált a diplomáciai viszony, miután Olaszországban több erőszakos bűncselekmény elkövetésével román betelepülőket gyanúsítanak.
Az egyre hangosabb románellenes vádakra reagálva – a Forza Nuova nevű újfasiszta szervezet a hétvégén tartott tüntetéseken a románok beutazásának korlátozását követelte – a román diplomácia felhívta a figyelmet: nem európai néhány bűnöző tettei miatt az egész román nemzetet megbélyegezni. A Forza Nouva képtelen ötleténél is tovább ment Alessandra Mussolini képviselő. Benito Mussolini egykori fasiszta diktátor unkája, aki maga is egy szélsőjobb szervezet európai parlamenti képviselője, kijelentette: vegyileg meg kell fosztani férfiasságuktól mindazokat, akik nemi erőszakot követnek el. Sőt fölvetette azt is, hogy a román állampolgárságú férfiakat egyszerűen tiltsák ki Olaszországból, és csak a nőket és gyerekeket engedjék be.
Az elharapózott erőszakhullám ellen a napokban az olasz kormány is intézkedéscsomagot fogadott el. Ennek értelmében a nemi erőszak elkövetőit nem helyezik feltételesen szabadlábra, és lehetővé teszik a civileknek, hogy polgárőrséget szervezzenek.
Franco Frattini olasz külügyminiszter pedig arra kérte a bukaresti kormányt, nyújtson biztosítékot arra, hogy a román bűnözők nem jutnak el ezentúl Olaszországba, ráadásul az Olaszországban elítélt román bűnözők hazatelepítését is sürgette.
Cristian Diaconescu román külügyminiszter viszont, aki a hét elején látogatott Rómába, kijelentette, hogy „a bűnözésnek nincs állampolgársága, nincs nemzetisége” és nem lehet megakadályozni az emberek szabad mozgását.
Ez igaz, viszont Catalin Predoiu igazságügyi miniszter szerint a román rendőrség által körözött személyek 40 százaléka jelenleg Olaszországban van, az Olaszországban tartózkodó, különböző bűncselekmények elkövetésével vádolt, valamint a jogerősen elítélt román állampolgárok száma pedig meghaladja a 2700-at.
Olaszországban jelenleg hivatalosan 850000, nem hivatalosan másfél millió romániai dolgozik.
A bevándorlók és az olaszok közti konfliktusnak belpolitikai következménye is van. A bevándorlókkal toleráns baloldal ugyanis teret vesztett az intoleráns jobbal szemben. Hogy miért? Marzio Barbagli bolognai egyetemi tanár, a bűnözés veterán szakértője a Corriere hasábjain meséli el, hogy baloldali emberként hosszú ideig nem volt hajlandó tudomást venni a „bevándorló bűnözésről”. Elvei erősebbek voltak a rendelkezésére álló statisztikai adatoknál. Amikor végül megírta, hogy a bevándorlók már nem 9 százalékát követik el a nemi erőszakcselekményeknek, mint húsz éve, hanem 40 százalékát, s az elkövetők sorában románok, marokkóiak és albánok állnak az élen, baloldali barátai sorban elfordultak tőle. Mások elismerték, hogy igaza van, de úgy vélték, hogy az ilyesmit nem szabad leírni.
Battista szerint az idős professzort követve a baloldalnak is meg kellene merítkeznie a társadalmi valóságban, és fel kellene hagynia azzal a szokásával, hogy a „politikai korrektség” torzító szemüvegén keresztül szemlélje a világot.
Hogy torzít-e ez a szemüveg, az kelet-európai kérdés is. A többség és a roma társadalom viszonylatában ma még megválaszolhatatlan.
