A kárpátaljai magyarok körében aggodalmat váltottak ki a magyarországi kishatárforgalmi rend szigorításával kapcsolatban felmerült hírek. A héten több ukrán hírportál tényként közölte: Magyarország brüsszeli javaslatra módosítja az Ukrajnával tavaly ősszel aláírt kishatárforgalmi egyezményt. A hírügynökségi beszámolók azt is tudni vélik, hogy a Kárpátaljával szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ezentúl csak 20 kilométeres távolságban lehet beutazni, azaz Nyíregyházára már nem, s Kárpátalján is már csak azok lesznek jogosultak az egyszerűsített határátlépésre, akik nem távolabb, mint harminc kilométerre laknak a határtól.
A Magyar Szó tudósítója utánajárt a híreszteléseknek. Kiderült, némi valóságalapja mégis van a beharangozott változásoknak. Információk szerint az Európai Parlament javaslatára az Európai Bizottság illetékes hatósága ajánlással fordult a magyar, a lengyel és a szlovák diplomáciához, melyben kifogásolja az 50 km-es sávot. Igaz, egyelőre érvényes szerződést csak Magyarország kötött Ukrajnával, Szlovákia a tervek szerint éppen tegnap, május 30-án készült azt aláírni Ukrajnával. Lengyelország továbbra is csak halogatja, noha úgy volt, hogy már 2007 végén, vagy rosszabb esetben idén év elején Varsó is hasonló tartalmú megállapodást köt Kijevvel. Nem zárható ki, hogy a szóban forgó brüsszeli ajánlás nyomán a Kárpátaljával szomszédos másik két schengeni tagország, Szlovákia és Lengyelország már eleve csökkentett területet behatároló dokumentumot ír majd alá.
Ám a kárpátaljai magyarságot nyilvánvalóan a budapesti külügy reakciója érdekli és érinti a legjobban. Szelestey Lajos, a magyar külügyminisztérium szóvivője a kérdéssel kapcsolatban a következőket mondta ungvári tudósítónknak: „A kishatárforgalmi megállapodás változatlanul hatályban van, s Magyarország annak megfelelően jár el. Idáig a kárpátaljai képviseletek több mint 13 ezer kishatárforgalmi engedélyt adtak ki.” A külügyi szóvivő ugyanakkor elismerte: „másfelől igaz, az utóbbi időben a szerződés kapcsán egyeztetés folyik az unióval, de ugyanez a helyzet a lengyelek és a szlovákok részéről is”. Szelestey Lajos hangsúlyozta viszont, mindezektől függetlenül a helyzet változatlan, tehát az eredeti dokumentumba foglalt kritériumok érvényesek. A hét elején a magyar parlamentben tartott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) ülésén Horváthné dr. Fekszi Márta is kiállt az eredeti megállapodás mellett. A külügyminisztérium államtitkára azt mondta: Budapest a végsőkig kitart a korábbi megállapodás mellett.
A Göncz Kinga magyar és Arszenyij Jacenyuk akkori ukrán külügyér által tavaly szeptember 18-án a kárpátaljai megyeszékhelyen szignált megállapodás értelmében ez a kedvezményes és könnyített utazási lehetőség a határ két oldalán 50 kilométeres térségben 244 magyarországi és 382 kárpátaljai település lakosait érinti. Az 1 millió 200 ezer lakosú vidéken közel hétszázezren jogosultak erre, becslések szerint a helyi magyarság mintegy 85-90 százaléka. Amennyiben viszont harminc kilométeres körzetre csökkentenék a jogosultsági sávot, akkor a Huszti és a Técsői járás szórványmagyarsága teljes egészében kiesne ebből a zónából, akárcsak a szolyvaiak és a környékbeliek, akik ma a felső-Tisza-vidéki szórványkisebbséghez hasonlóan szintén kedvezményezettek.
Jelenleg az engedélyért azok folyamodhatnak Kárpátalján, akik legalább három éve a meghatározott ötven kilométeres körzetben laknak. Az engedélyt vízummatrica formájában az útlevélbe ragasztják, melynek legalább egy évig érvényesnek kell lennie, hiszen a kishatárforgalmit egytől öt évig terjedő időszakra adhatják ki. Az ára 20 euró, de a magyarigazolvánnyal rendelkezők az információs irodákban magyar–magyar kapcsolattartási támogatásként ebből az összegből 15 eurónak megfelelő összeget visszaigényelhetnek. A nyugdíjasok, a fogyatékkal élők és a fiatalkorúak térítésmentességet élveznek. Kárpátalján az ungvári és a beregszászi konzulátuson adnak ki ilyen típusú utazási engedélyt.
