Idén Csíkszereda volt a házigazdája az erdélyi március 15-i megemlékezések központi rendezvényeinek. A késő délutáni ünnepségre, amely lapzárta után kezdődött, várták Tőkés Lászlót, az Európa Parlament alelnökét, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét; dr. Semjén Zsoltot, Magyarország miniszterelnök-helyettesét és Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét. Jelezte részvételét az összmagyarság ünnepének eme felemelő pillanatán Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, Hargita, Kovászna és Maros megye tanácselnöke, Borboly Csaba, Tamás Sándor és Lokodi Emőke.
A csíkszeredai megemlékező ünnepségsorozat első mozzanataként délelőtt 9 órakor a megyeháza homlokzatára felvonták a székely lobogót, amely egyben Hargita megye hivatalos zászlaja is.
Az EMNT ünnepi kiáltványában kijelenti: „igaz ugyan, hogy a Kárpát-medencei magyarság kétszer is elveszítette a Hazát, az is igaz, hogy a hiú remények sokszor öngyilkos illúziókba kergettek bennünket: mindazonáltal van még ország, ahol az adjonistent magyarul viszonozzák, és él még egy erős, egyre erősödő magyar közösség, amelyik így vagy úgy, de legalább ezerszáz esztendeje építi az emberiség közös jövőjét.” Leszögezi: „Magyar feltámadás is van. Nem lesz, hanem van. Egy ideje újra, az új idők új jegyeiben megújul, erősödik, gyarapodik, egységesül a magyarság. Felvidék, Délvidék, Kárpátalja, Erdély, a magyar diaszpóra és az Anyaország ezernyi hajszálere egyesül most a honosítás útján, és hozza újra közelebb szívünkhöz a 15 milliós magyarság teljességét.”
A március idusán tartott ünnepségeket Erdélyben az első honosítási oklevelek átadása fémjelezte. Hétfőtől magyar állampolgár lett Tőkés László, Egyed Ákos történész, akadémikus, a szabadságharc kutatója, azok az ifjak, akik a tusványosi szabadegyetemet szervezik és sokan mások.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök üzenetében arra emlékeztetett, hogy március 15-ét húsz éve ünnepeljük szabadon. Számunkra, erdélyi magyarok számára, a rendszerváltás után természetes volt, hogy kitűzzük a magyar zászlót, és feltegyük a kokárdát, de éveknek kellett eltelnie, míg a román többség hozzászokott és elfogadta – vagy csupán hozzászokott – ahhoz, hogy nemzeti szimbólumainkat szabadon használjuk.
„Nekünk, erdélyi magyaroknak most is szükségünk van olyan közös célkora, amelyek összefogják és mozgósítják a közösséget. Olyan közös célokra, amelyek megerősítik, és cselekvésre késztetik a nemzetet. Szükség van olyan közös célokra, amelyek a reményt éltetik, és ébren tartják mindannyiunk lelkében.(...) A márciusi ifjakhoz hasonlóan, nekünk is a jövőbe kell néznünk. Nemzeti identitásunkért folytatott harc csak összefogással, tisztánlátással és célkövető magatartással lesz eredményes. Ehhez minden magyar emberre szükség van.” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Talán csak a Magyar Polgári Pártnak volt szomorúbb az ünnep. Kézdivásárhely MPP-s polgármesterének letartóztatása miatt elmaradt a párt hétfő estére tervezet kongresszusa. Központinak szánt rendezvényét a város főterén megtartotta, ám a csúszópénz elfogadásán tetten ért Rácz Károly polgármester helyett Szarvadi József István alpolgármester nyitotta meg a rendezvényt, amelyen az eredeti programtól eltérően nem vett részt dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke sem.
A március idusát ünneplő erdélyi magyaroknak üzenetet küldött a román államfő és a miniszterelnök is.
