Megszülettek a kárpátaljai magyar középiskolák végzőseinek első eredményei az Ukrajnában idén kötelező érvénnyel bevezetett emelt szintű érettségin. A negyven kárpátaljai magyar tannyelvű középiskolában, líceumban és gimnáziumban idén 1104-en érettségiztek, de közülük csak 611-en vállalták az emelt szintűt, s ezzel automatikusan az ukrán nyelv és irodalom vizsgát, s közülük 434-en érték el a továbbtanuláshoz minimálisan szükséges ponthatárt.
Az emelt szintű érettségi „magyar” számadatait a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség (KMPSZ) összesítette. Ebből ítélve kiderül, hogy az egy tömbben élő magyar vidékek tanulói bizony sokkal rosszabbul teljesítettek azon társaiknál, akik olyan városban, községben végezték a középiskolát, ahol számottevő az ukránság száma, esetleg többségben is vannak. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke az egyik kárpátaljai magyar hetilapnak nyilatkozva a következőket mondta: „Azt gondolom, ahhoz képest, hogy a magyar diákoknak az ukránt anyanyelvként tanulókkal kellett megmérettetniük, az alapján a követelmény alapján, amelyet az ukrán anyanyelvűek számára állítottak össze, elégedettek lehetünk az eredményekkel. A magyar iskolában érettségizettek helyzetét az is nehezítette, hogy míg az ukrán tannyelvű iskolák diákjai és tanárai már három éve ismerik és részt vettek az előzetes próbaérettségiken – így számukra és felkészítő tanáraik számára már nem ismeretlenek a tesztelés tartalmi és technikai kérdései, addig a magyar iskolák tanárait és végzőseit az ukrán kötelező tesztelés váratlanul érintette.”
A pedagógusszövetség vezetője szerint azon iskolaigazgatóknak, mely intézmény diákjai nagyon alulteljesítettek, el kellene gondolkodniuk azon, hogy mennyiben függnek az eredmények az iskolák szakképzett tanárokkal való ellátottságától, esetleg a tárgyi feltételek biztosításától.
Néhány kiragadott példa: az Ungvári Dayka Gábor Középiskolából 49-en vettek részt az emelt szintű ukrán vizsgán, s 47-en teljesítették a felsőfokú felvételizéshez elengedhetetlen ponthatárt. A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolából 14-en indultak, 13-an teljesítették is. Nagyszerűen helytálltak a técsői érettségizők. A Tisza-parti város Hollósy Simon nevét viselő középiskolájának 20 diákjából 18-an átmentek, a helyi református líceumból pedig a 37 jelentkezőből 28-an. Ugyanakkor akadtak kirívó példák is. A Beregszászi járás egyik legnagyobb magyar településén, Mezőváriban a 31 idén ballagóból eleve csak tízen vállalták az emelt szintút, s csupán egyiküknek sikerült. Az ugocsai Tiszapéterfalván pedig a 21 végzősből senki sem jelentkezett a tesztközpontokban, amivel ugye eleve megfosztották magukat a továbbtanulás lehetőségétől.
Közben levélben kéri Sólyom László magyar köztársasági elnököt és Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), hogy járjanak közben Ukrajna állami vezetőinél „a kárpátaljai magyar oktatás szétzilálódásával és a magyar közösség asszimilációjával fenyegető” tanügyi intézkedések visszavonása érdekében. A KMKSZ felhívja a címzettek figyelmét: az ukrán oktatási miniszter május 26-án kelt rendelete, amely az ukrán nyelv oktatásának javítását irányozza elő az ukrajnai nemzetiségi iskolákban, lényegében azt célozza, hogy fokozatosan az ukránt tegyék a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvévé.
A rendelkezés értelmében egyes tantárgyakat teljesen ukrán nyelven, más tantárgyakat két nyelven kell tanítani, s az ukrán nyelvórák számát növelni kell a többi tantárgy rovására. A szövetség szerint a rendelet kifejezetten hátrányosan érinti a magyar iskolák diákjait.
