Pontosan egy évvel a helyhatósági és másfél évvel a parlamenti választások előtt egyre nagyobb teret nyernek a populisták Romániában. Nem mintha a jelenlegi főkormánypárt pragmatikus és őszinte programmal nyert volna választást három évvel ezelőtt! A demagógia magasiskoláját a demokrata liberálisoknál lehetne a legjobb eredménnyel kijárni.
Egyetlen példa: az általános választások előtt három hónappal az akkor ellenzékben levő DLP és az ellenzékből a kormányzó Nemzeti Liberális Pártot támogató, de választást megnyerni akaró szociáldemokraták kierőszakolták a pedagógusok bérét ötven százalékkal növelő törvény elfogadását. Mivel a válság szelét megérző akkori miniszterelnök, Călin Popescu Tăriceanu nem akarta azt azonnal életbe léptetni, az ellenzék emblematikus figurája, Emil Boc pert indított ellene hivatali visszaélés címen. Aztán ugyanaz az Emil Boc – immár miniszterelnökként – negyven százalékkal csökkentette a pedagógusok bérét! A legmagasabb besorolású középiskolai tanár havi fizetése 350, a tanítóé 200 euróra csökkent, ami nem sokkal magasabb, mint a minimálbér. Ráadásul a miniszterelnök már figyelembe sem veszi a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék napokban hozott döntését, amely szerint a tanárok megkaphatják a Parlament által megszavazott 50 százalékos béremelést. Emil Boc elhalasztja az emelt bérek folyósítását 2012-re. Akkor már borítékolhatóan nem pártja lesz hatalmon.
Az ellenzék ugyanis mindenféle populista – és újabban nacionalista – szlogennel csábítja a választókat. Akik szívesen el is csábulnak. Elhiszik, hogy a mindössze 3 millió adófizető el tudja tartani a 20 milliós ország összes társadalmi segélyen élő munkanélkülijét (a jelenlegi kormánypárt szerint munkakerülőjét), sőt a minőségi ingyenes egészségügyi ellátásra és a korszerű iskolarendszerre, illetve tisztességes nyugdíjakra is futja.
A szociáldemokraták és a liberálisok ráadásul a magyarveszélyt is lebegtetik, azt sugallják, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Traian Băsescu román államfő megegyeztek Románia tönkretételében (értsd: föderálizálásában, autonóm terület létrehozásában). A székely autonómia rémét ismét sűrűn hangoztatják a szociáldemokraták. Csütörtökön a párt főtitkára, Titus Corlăţean figyelmeztette a románokat, hogy a magyar állampolgárság tömeges megadásával és az autonómia megvalósulásával Románia közepén olyan sziget jön létre, amelyen más állam polgárai laknak, s ez ellen törvényileg is fel kell lépni.
A nyilvánvalóan populista szövegek hatékonyak. A CURS közvélemény-kutató intézet friss adatai szerint elsöprő többséggel vezet a szociáldemokraták, liberálisok és konzervatívok alkotta ellenzéki szövetség, a Szociál-liberális Unió, amelyre a megkérdezettek 59 százaléka szavazna, ha most rendeznék a parlamenti választásokat. A legnagyobb kormánypárt, a DLP a második helyen áll (17 százalék), harmadik a Dan Diaconescu tévétulajdonos hivatalosan be sem jegyzett Néppártja (8 százalék.) A negyedik és az ötödik helyen az RMDSZ, illetve a Nagy-Románia Párt szerepel, mindkettőnek 5-5 százalékos a támogatottsága, ami azt jelenti, hogy átlépnék a parlamenti bejutási küszöböt. A szélsőséges Nagy-Románia Párt jelenleg nem tagja a törvényhozásnak, az ellenzék nacionalista hisztériakeltése azonban növeli Corneliu Vadim Tudor pártjának szavazótáborát.
A felmérésből a populizmusnak és demagógiának be nem dőlők aránya is kiolvasható. A lakosság tíz százaléka úgy véli, nincs kire szavaznia, kilenc százaléka pedig azt gondolja: a politikusok semmit nem tesznek az emberekért, ám mindent megtesznek a hatalomért.
