A hatalomátvételre készülő Victor Ponta kormánya a 2010-ben hivatalosan 25, ténylegesen 40 százalékkal megnyirbált közalkalmazotti bérek helyreállítását, a nyugdíjakból jogtalanul visszatartott egészségbiztosítási járulék visszafizetését ígéri. Ez áll a pénteken nyilvánosságra hozott programjában. Miként azt is leszögezi, hogy ha beiktatják, a szociálliberális kormány kész aláírni az Európai Unió fiskális paktumát, amely szigorú költségvetési szabályok betartására kötelezi a tagországokat. Hogy a két egyidejű intézkedés mennyire összeegyeztethető? A román kormány mozgásterét jelentősen leszűkítő Nemzetközi Valutaalap (NVA) szerint semennyire. Az NVA a közalkalmazottak bérének ugyancsak mérsékelt növelésével értene egyet, feltéve, ha a kormány csökkentené a köztisztségviselők hadát.
A májusi helyhatósági és a novemberi parlamenti választásokra kacsintva a Ponta-kormány a programjában a törvényesség betartását, a társadalmi igazságosság helyreállítását és az ország természeti erőforrásainak védelmét sorolja legfőbb prioritásai közé. Ezt a demagóg szöveget azonban húsz éve mindig harsányan hirdette az éppen beiktatásra váró kormánycsapat, hogy már hivatalba lépése után egy nappal éppen az ellenkezőjét cselekedje.
A kormányprogram azt is leszögezi, hogy a közigazgatást nem politikai alapon akarják működtetni: csak a minisztereket és az államtitkárokat nevezik ki pártszimpátiák alapján. Szinte borítékolható azonban, hogy néhány hét múlva még a megyei könyvtárak igazgatói is a hűséges pártkatonák lesznek.
A Ponta-kormány – akárcsak minden eddigi előde – az adók hatékonyabb behajtásától és a veszteséges állami vállalatok átszervezésétől remél költségvetési többletforrásokat. Az állami cégek adósságai az államkassza iránt a nemzeti össztermék 2,6 százalékára rúgtak 2011 végén: a bukaresti kormány év végéig a GDP egy százalékával szeretné ezeket csökkenteni. A program bírálja a 2010-ben bevezetett áfaemelést, és vállalkozóbarát, gazdaságfejlesztő módszerek mellett érvel, de hogy ezt milyen intézkedéssel érnék el, arra már nem tér ki.
A program igazságszolgáltatásról szóló fejezete megemlíti, hogy a kormánynak megoldást kell találnia az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott pilotítélet érvényesítésére. Az EJEB 2010-ben ez év június közepéig adott haladékot Romániának, hogy kártalanítsa a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok tulajdonosait. Az nem derül ki, hogy milyen forrásból származna a 4milliárd eurót meghaladó összeg, amelyet a romániai és európai bíróságok a volt tulajdonosoknak megítéltek.
A közlekedési fejezetből kitűnik, hogy a Ponta-kormány a Nagylak–Arad–Temesvár–Déva–Nagyszeben–Bukarest–Konstanca autópálya megkezdett szakaszainak befejezésére törekszik (határidőt nem szabnak), mivel az észak-erdélyi (Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó) autópályát a tervezet nem érinti, valószínűleg ennek építéséről lemondanak.
Nem esik szó – huszonkét év után először – a nemzeti kisebbségekről a kormányprogramban. Azaz egyetlen helyen mégis: a kormány külpolitikai prioritásai között. Bukarest „tevékenyen védelmezi a szomszédos országokban élő, román közösségekhez tartozók jogait, az európai szabványok szerint és ezen közösségeknek az Európai Unióhoz való közeledési szándékával összhangban.”
A kormányprogram valójában választási propaganda, azt tartalmazza, amit a választók elvárnak a kormánytól a következő fél évben, azonban amit csak akkor lehet teljesíteni, ha egy év múlva már nagy áldozatot követelne a lakosságtól.
A kérdés: a demagógia és populizmus vagy a Nemzetközi Valutaalap foglyául esik-e a Ponta-kormány? Bárhogy legyen is, a romániai lakosság megérzi majd.
