Brassói tudósítónktól
Megbukott a romániai helyhatósági választásokon a Magyar Polgári Párt (MPP). Feloszlatásán nem gondolkodnak a vezetők, de a bíróság törölheti a pártjegyzékből. Erről a lehetőségről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkára, Kovács Péter írt először egy internetes közösségi portálon. Mivel az MPP sem a 2008-as parlamenti, sem a 2012-es önkormányzati választáson nem kapott 50000 szavazatot, a romániai párttörvény értelmében a főügyész kezdeményezheti a feloszlatását.
A 2003-ban elfogadott párttörvény kimondja, hogy bírósági úton felszámolható egy politikai alakulat, ha két egymást követő parlamenti választáson nem állított jelölteket legkevesebb 18 választókerületben. Törölhető a politikai alakulatok jegyzékéből akkor is, ha jelöltjei két egymást követő választáson országszerte nem szereznek legalább 50000 szavazatot a helyhatósági vagy a parlamenti választáson. A párt feloszlatását az országos főügyészség kezdeményezheti a Bukaresti Törvényszéken. Ebben a helyzetben van az MPP, amely 2008-ban nem indult a parlamenti választásokon, az idei önkormányzati választásokon pedig a helyi jelöltjei csak 46071, megyei jelöltjei mindössze 36671 szavazatot szereztek.
Az MPP elnöke, Szász Jenő azonban nyugodt. Arra alapoz, hogy az elmúlt 22 évben Romániában egyetlen párt feloszlatását sem kezdeményezték, noha tudomása szerint 38 olyan román párt létezik, amely nem teljesítette a törvényben foglalt feltételeket. Az MPP-elnöknek azonnal küldetéstudata is támadt. Emlékeztetett, hogy a párttörvényt a nagy pártok dolgozták ki a kis pártok ellen, ha alkalmaznák a jogszabályt, több tucatnyi román pártot is fel kellene oszlatni. „Lehet, hogy éppen a mi küldetésünk, hogy helyre tegyük ezeket a passzusokat nemcsak a magyar kisebbség, hanem a román többség számára is” – fogalmazott az MPP elnöke.
Szász Jenő nem hagyhatta ki az alkalmat, és megjegyezte: ha ezek után a főügyész kezdeményezné az MPP feloszlatását, világos lenne, hogy az RMDSZ áll az intézkedés hátterében. Hogy politikai alakulatának felelősségét hangsúlyozza, megjegyezte: a 2008-as parlamenti választásokon az MPP nem indított jelölteket az RMDSZ ellen, hogy ne veszélyeztesse az ötszázalékos küszöb átlépését.
Ha nem is fél pártjának feloszlatásától, Szász Jenő az MPP újraszervezését fontosnak tartja. Ezt szeptember végéig meg is teszik – döntött a párt bővített elnökségi ülése. Az elnökségi ülésen Szász Jenő a gyenge választási eredmények miatt felajánlotta lemondását, és kezdeményezte az Országos Tanács összehívását. A jelenlévők azonban nem fogadták el a lemondást, de egyetértettek azzal, hogy mielőbb össze kell hívni a párt döntéshozó testületét.
Az MPP vezetői úgy értékelték, hogy pártjuk gyenge választási szerepléshez a jobboldal megosztása vezetett. „Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szereplése nem igazolta egy harmadik párt létjogosultságát; jelenléte csak arra volt elegendő, hogy teljesen elbizonytalanítsa a nemzeti oldal potenciális szavazóit, ezáltal pedig kompromittálja annak eredményeit. Úgy véljük, a jövőben Tőkés László pártja vezetőinek le kell vonniuk a következtetést, és el kell dönteniük, hogy a nemzeti oldalon az MPP-vel vagy a baloldali RMDSZ-szel kívánnak együttműködni” – áll a közleményükben, amelynek megfogalmazásakor ügyet sem vetettek arra, hogy a romániai magyarok mindhárom érdekképviselete, az RMDSZ, az MPP és az EMNP is jobboldali; az RMDSZ ugyanannak az európai pártcsaládnak, az Európai Néppártnak a tagja, mint a Fidesz.
A hibát másokra, főként Tőkés Lászlóra hárító MPP vezetői végül arra a következtetésre jutottak, hogy „egy nemzetileg elkötelezett és a polgári értékrendet megtestesítő párt nélkül nem képzelhető el egészséges közélet” Erdélyben, az MPP pedig továbbra is ezt az értékrendet szándékozik képviselni.
Hogy ezt a képviseletet valóban el is tudják látni, arról nem sikerült meggyőzni a magyar választókat. Ősszel, a parlamenti választások kampányában újra próbálkozhatnak.
