A román képviselőház hallgatólagosan elfogadta egy volt kormánypárti, ma már független képviselő törvényjavaslatát, hogy töröljék a korábban felelősségvállalással elfogadott oktatási törvényből a történelem és a földrajz kötelező anyanyelvű oktatásáról szóló előírást. Azaz a magyar és német diákok is románul tanulják a földrajzot és a történelmet.
A törvénykezdeményezés azért minősül hallgatólagosan elfogadottnak, mert a vitára és a végső szavazásra kijelölt május 1-jei határidő lejárt, s addig a képviselők nem tárgyalták meg. A kormánykoalíció tagja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Kelemen Hunor igyekezett önmagát és az erdélyi magyarságot is megnyugtatni, hogy az oktatási törvény végül nem módosul, hiszen a tervezet esetében a szenátus a döntéshozó szerv, itt kötelezően meg kell tárgyalni, és szavazni is szükséges. A Demokrata Liberális Párt pedig állítólag nem fogja támogatni volt tagja, a független képviselő törvényjavaslatát. Ha mégis megteszi, az RMDSZ kilép a kormányból – mondta Kelemen Hunor. A kormányoldalnak a szenátusban egyetlen szavazat adja a törékeny többséget, tehát minden megtörténhet.
Pedig a történelemoktatás politikamentesítésére ugyancsak szükség lenne. Erre utal a hír, hogy nyílt levélben követelte több kolozsvári román akadémikus: a kolozsvári önkormányzat tetesse vissza a Mátyás-szoborcsoport talapzatára a Gheorghe Funar által 1992-ben engedély nélkül felhelyezett táblát, amelyen Nicolae Iorga két világháború közti román történész szövege áll. „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult” – írta Iorga Mátyás állítólagos románságára utalva.
A történelmi tények elferdítése, nem ismerete pedig még gyilkos indulatokat is szül. Nemrégiben a romániai vasútvonalakon olyan kiadványt terjesztettek a Vocea Ceferistului (A vasutas hangja) című kiadvánnyal együtt, a Stefan cel Mare című hetilapot, amelyben Tőkés László meggyilkolására uszítanak.A szerző, aki álnevet használ, Florin Bucovianulként írja alá a cikket, Tőkés Lászlónak egy korábbi nyilatkozatát idézi, amely szerint „a magyarok nem jövevények Erdélyben, hanem elvesztették hazájukat/országukat”. Többek között ilyeneket ír: „Nem szégyelli magát ez a szerencsétlen »bozgor« (hazátlan)? Hogy képes meggyalázni azt az országot, ahol született, ahol örvendhetett mindazoknak a jogoknak, amelyek minden román állampolgárt megillettek ebben az országban? Ha valami nem tetszik, miért nem mész Magyarországra?! Hát nem lesz már valaki ebben az országban, aki golyót ereszt ennek a hazaárulónak a fejébe?!”
Igaz, vannak józan hangok is.Csibi Barna kirívó tettének – a Székely Gárda tagja egy román nemzeti hőst, Avram Iancut idéző bábut akasztott fel Csíkszereda főterén – annyi haszna volt, hogy komoly történelmi lapok – a Historia és a historia.ro – is foglalkozni kezdtek a történelmi igazsággal. Hozzászólt az eddig jórészt elhallgatott témához Vladimir Tismăneanu ismert politológus, egyetemi tanárok, Marius Diaconescu történész és Ion Cristoiu lapszerkesztő.
Végre elmondták: a románok nem csupán áldozatok voltak az 1848-as forradalom idején, hanem hóhérok is. „Mi, románok is gyilkoltunk, gyújtogattunk, erőszakoltuk a nőket. Hogy többet vagy kevesebbet, mint a magyarok? Az ilyen esetekben mindenféle statisztika vagy számbeli becslés értelmetlen. A dokumentumok nem közölnek statisztikákat, de a mennyiséget egyetlen szóban ki lehet fejezni: sok volt!… Nem számít, ki gyilkolt többet, a kivégzések napirenden voltak, és nem válik becsületére sem a magyaroknak, sem a románoknak” – szögezték le.
A közhangulat ellenében nyilatkozó román értelmiségieknek a becsületére válik a bátorságuk. Az azonban elgondolkodtató, hogy a Román Állami Vasutak vonatain nem a Historia című folyóiratot terjesztik közpénzen, hanem a Tőkés László meggyilkolására bujtogató szennylapot.
