Brassói tudósítónktól
Nem ért egyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a román államfő, Traian Băsescu területi átszervezési javaslatával, sem a nyolc megamegyés, sem a nyolc óriásmegye plusz Hargita és Kovászna megye megoldással – így döntött szombaton az RMDSZ parlamentje, a Szövetségi Képviselők Tanácsa.
Némi képzavarral – de a helyzethez illően – ecsetelte az SZKT előtti szituációt Lakatos Péter Bihar megyei képviselő. A Partium frakció nevében a huszonkettes csapdájának nevezte Traian Băsescu ajánlatát: az államfő tudta, hogy az RMDSZ nem fogadhatja azt el, viszont a magyarok kormányzati tényezőként tudják a leghatékonyabban képviselni a magyarság érdekeit, ha kilépne a kormányból, akkor csökkenne érdekérvényesítő ereje. Lakatos Péter utalt arra is, Traian Băsescu a romániai magyarok tudtára adta, hogy Budapest támogatására ne számítsanak, mert már „gyülekeznek a politikai lehűlés felhői a két ország kapcsolatában”.
A két székely megye önállóságát mézesmadzagnak tartották maguk a Kovászna és Hargita megyei képviselők is. Tánczos Barna a Székelyföldi platform nevében úgy fogalmazott: nincs miért örülni a két székely megye függetlenségének, hiszen ezzel a harmadik székelyföldi megye, Maros beolvadna a román többségű óriásmegyébe. „E mézesmadzagra mi, székelyföldiek is nemet mondunk, mint minden olyan javaslatra, amely nem az egész erdélyi magyarság érdekét szolgálja” – jelentette ki határozottan Tánczos Barna.
Még sarkosabban fogalmazott Budai Richárd. A Nemzeti Szabadelvű platform nevében azt mondta: „Ismét piszkos játéknak vagyunk az eszközei!” Majd hozzáfűzte: mivel a koalíciós partner nem hajlandó teljesíteni azt, amit ígért, a kisebbségi törvény elfogadását, az RMDSZ-nek nyomást kell gyakorolnia a Demokrata Liberális Pártra, és nem szabad bármi áron kormányon maradnia, ki kell lépnie, ha nincs már kiút.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor elismerte, hogy első hallásra érdekesnek tűnt Traian Băsescu indítványa. Ilyen javaslattal román politikus eddig még soha nem állt elő. De e javaslat csapdát rejt magában, mert megosztaná a magyarságot. Az RMDSZ elnöke utalt arra, hogy a jelenlegi Maros megye magyarsága egy jövendő óriásmegyébe olvasztva elvesztené minden lehetőségét az őt érintő döntések befolyásolására, arról nem is beszélve, hogy a mostani Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Fehér vagy Temes magyarsága nem csupán be-, hanem valósággal elolvadna az óriásmegyékben. A szövetség elnöke elismerte, hogy várhatóan nem sikerül június végéig elfogadtatni a kisebbségi törvényt, noha a koalíciós szerződés megkötésekor ebben megállapodtak. (Az RMDSZ elnöke a szerződés megkötésekor azt mondta, ha június végéig nem hatályos a kisebbségi törvény, az RMDSZ kilép a kormányból!) Kelemen Hunor most azonban úgy látja, ha nem sikerül a szövetség elvárásainak megfelelő jogszabályt elfogadni, a kisebbségi törvény elfogadását is halasztani kellene, akárcsak a területi újrafelosztás kérdését.
Az RMDSZ elnöke illúziónak nevezte azt az elképzelést, hogy erőből kell politizálni, mert az a jelen pillanatban eredményre vezethet. „Nekünk most bölcsen és okosan kell döntést hoznunk, hiszen Szlovákiában is úgy valósult meg a közigazgatási reform, hogy az ott élő magyar közösség gyakorlatilag minden régióban kisebbségben maradt. És ezt senki nem tudta megakadályozni, sem Budapest, sem Brüsszel. A számunkra előnytelen felosztást csak mi magunk tudjuk megakadályozni. A legnagyobb veszélyt abban látom, ha hagyjuk a Székelyföldet a Partiumnak vagy a Partiumot a szórványnak feszülni. Nekünk most a Szövetség és az erdélyi magyar közösség egységét kell megőriznünk, a bizalmat kell megerősítenünk” – mondta beszédében Kelemen Hunor.
A szombati SZKT a magyar közösségek egymás iránti szolidaritását jelezte. Hogy milyen haszonnal, azt a közeljövő eldönti.
