2024. július 16., kedd

Harc a történelem árnyaival

Brassói tudósítónktól

Birkózik Románia történelmével a román elnök. Traian Băsescu előbb az utolsó román királyt sértette meg, aztán a Szovjetuniót, közben meg hátra is kellett lépnie, mert túlságosan pozitív színben állította be azt a diktátort, aki sok ezer zsidó és roma meggyilkolásáért felelős.

Példa nélküli támadást indított Traian Băsescu Mihály király ellen egy televíziós beszélgetőműsorban. Elemzők szerint azért, hogy elnyerje (vagy megtartsa) az egyre erősödő román szélsőjobb bizalmát. Ellensúlyozza azt az engedményt, amelyet az ország területi újrafelosztásának tervében a magyaroknak felkínált: az önálló Hargita és Kovászna megye be nem olvasztását a román többségű óriásmegyékbe.

Az utolsó román királyt, Mihályt az „oroszok lakájának” nevezte 1947-es lemondása miatt, szerinte ez a lépés a román nemzeti érdekek elárulását jelentette. Sőt, a királyt terheli a romániai holokauszt felelőssége is – mondotta. Hangsúlyozta, hogy a hivatalos román történelemtudomány szerint Ion Antonescu tábornok a romániai holokauszt felelőse, holott ő „csak” miniszterelnök volt 1940-ben és 1941-ben, amikor a román hatóságok zsidókat és cigányokat deportáltak és végeztek ki. Az országnak akkoriban volt egy államfője is, Mihály király személyében – mondta az államelnök, figyelmen kívül hagyva, hogy a 16 éves Mihálynak gyakorlatilag semmilyen jogköre nem volt, Antonescu tábornok gyakorolta a teljhatalmat.

Váratlan történelemértelmezésével Băsescu általános megütközést keltett értelmiségi és politikai körökben. Nem csupán a regalista pártok, hanem a köztársaság párti szociáldemokraták is elítélték az elnök kalandor nyilatkozatait.

Traian Băsescu azonban nem állt le meghökkentő nyilatkozataival.

A hazai és nemzetközi nyomásnak engedve kijelentette, hogy a romániai zsidók történelmének egyik legtragikusabb epizódja volt az 1941. június 27. és 29. között lezajlott jászvásári pogrom. Ezúttal már emlékezett és emlékeztetett, hogy a jászvásári zsidók fizikai megsemmisítésére vonatkozó parancsot Ion Antonescu tábornok, Románia akkori teljhatalmú diktátora adta ki, amelyet a helyi hatóságok teljesítettek is.

De ezzel párhuzamosan – szintén egy televíziós műsorban – sietett ismét jó fényben beállítani a fasiszta tábornokot. Antonescu helyében ő is kiadta volna a parancsot, hogy a román hadsereg lépje át a Prut folyót, és visszafoglalja az 1918 után Romániához került, de a Szovjetunió által 1940-ben ismét megszállt Moldovát.

Az orosz külügy felháborodottan reagált az államfő nyilatkozataira, a Kremlben úgy vélik, az elnök „szégyentelen” kijelentései, amelyekben a „fasiszta agressziót” próbálja legitimálni, meggyalázzák a nácizmus milliónyi áldozatának emlékét. Az orosz külügy gyors és határozott reakciókat vár az Európai Uniótól.

Politikai elemzők szerint Oroszországnak kapóra jöttek a román elnök felelőtlen kijelentései. (Mű)felháborodásuk valódi oka, hogy szeretnék rávenni az Egyesült Államokat és a NATÓ-t, ne abba a Romániába telepítsék rakétaelhárító rendszerűket, amelynek az elnöke egy fasiszta diktátor rehabilitálására törekszik hatalma megtartásának érdekében.