2024. július 16., kedd

Három a párt

Brassói tudósítónktól

Bejegyezték az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP), amely így indulhat a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokon. Jelenleg három magyar érdekvédelmi, politikai szervezet verseng az erdélyi magyar választók kegyeiért (a harmadik a Magyar Polgári Párt), holott mindenki tudja, ha egymás ellenében indulnak, veszélybe kerül a törvényhozói képviselet. Ez nem csupán a politikai érdekérvényesítés terén jelenthet hátrányt, hanem a pénzforrások leszűkülését is jelenti majd. Hogy mekkora esély van az összefogásra? Csekély, főleg ha az EMNP bejegyzésének kálváriájára tekintünk.

2010. december 4-én döntött az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásáról a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Székelyudvarhelyen tartott országos küldöttgyűlése. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség akkori elnöke, Markó Béla azonnal „felelőtlennek” nevezte a pártalapítási szándékot, de hozzátette, az RMDSZ nem akadályozza a néppárt bejegyzését.

Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez január második felében indult el az aláírásgyűjtés. A romániai párttörvény előírásai Európában a legdrasztikusabbak: 25000 tag szükséges egy új politikai alakulat bejegyzéséhez, akiknek legalább 18 megyéből plusz a fővárosból, Bukarestből kell lenniük. Az aláírások java részét házról házra járva gyűjtötték be, az EMNT által működtetett, a könnyített honosításban több mint százötvenezer erdélyi magyarnak segítséget nyújtó erdélyi Demokrácia-központokban is lehetőséget nyújtottak az EMNP támogatói listájának aláírására. Májusban – a „feketemunka elleni küzdelem” jegyében – a Demokrácia-központokban vizsgálódott a pénzügyőrség, az EMNT szerint nem véletlenül, ugyanis a pénzügyőrség vezetője RMDSZ-funkcionárius.

Május 5-én az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásának kezdeményezői benyújtották a bukaresti törvényszéken a párt bejegyzéséhez szükséges támogató aláírásokat. Az Erdélyi Magyar Néppárt jogi bejegyzése ellen hárman nyújtottak be óvást. Egy magánszemély, Adrian Drăghici azért óvott, mert azt feltételezte, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését támogató aláírások között hamisak is találhatóak. Adrian Drăghici közjegyzőnél hatalmazta fel Novák Leventét, Kelemen Hunor művelődési miniszter és RMDSZ-elnök miniszteri tanácsadóját és Budai Richárdot, a szövetség bukaresti szervezetének elnökét a dokumentumok tanulmányozására. Nemcsak tanulmányozni, de fénymásolni is joguk volt a bukaresti törvényszéknél iktatott iratcsomót.

A bukaresti törvényszék július 14-én alapfokon elutasította az EMNP bejegyzését. A bíró arra hivatkozott, hogy a párt nem a „nemzeti érdekek” képviseletét vállalja, hanem egy szűk közösség – az erdélyi magyarság – érdekeire összpontosít.

A másodfokú tárgyalás előtt az EMNT által működtetett Demokrácia-központok munkatársait berendelték a rendőrkapitányságokra. „Strómanokon keresztül az RMDSZ rászabadította a rendőrséget arra az irodahálózatra, amely több mint százötvenezer erdélyi magyarnak segített eleddig a magyar állampolgársági dosszié összeállításában.” – olvasható Tőkés László EP-irodájának közleményében.

Csütörtökön a Bukaresti Táblabíróság végül jóváhagyta az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési kérelmét. Nyilatkozatában Tőkés László, aki az Erdélyi Magyar Néppárt védnökeként írja alá a sajtónak eljuttatott levelét, kijelenti: „Most közösen, vállat vállnak vetve kell cselekednünk. Nem mások ellenében – hanem saját sorsunk, nemzetünk és közös jövőnk érdekében. Dolgoznunk kell: újra kell építenünk Erdélyt és meg kell építenünk Székelyföldet. Erről szól a Mikó Imre-terv, a gazdasági összefogás lehetséges keretstratégiája. A 90-es évek elején Párizsban egy újságíró megkérdezte tőlem: Kié is Erdély? Akkori válaszomat változatlanul érvényesnek tartom: Erdély nem a románoké és nem a magyaroké, hanem azoké, akik lakják. Erdély az erdélyieké. Székelyföld pedig a székelyeké! Mindannyiunknak egy és oszthatatlan közös öröksége.”

Abban is igaza van az Erdélyi Magyar Néppárt védnökének, az RMDSZ EP-képviselőjének, Tőkés Lászlónak, hogy a munka most kezdődik. Talán kettős minőségében sikerül közös fellépésre késztetni a két vagy mind a három erdélyi magyar érdekvédelmi szervezetet.