Brassói tudósítónktól
Kétezer-kétszáz alkalmazottjával közölte váratlanul a Kolozs megyei nemeszsuki Nokia-gyár vezetősége, hogy az üzemet bezárják, őket pedig elbocsátják. A gyár finn vezérigazgatója, Stephen Elop azzal magyarázta a döntést, hogy a romániai gyárukban előállított termékeket jelentősen olcsóbban össze tudják szerelni kínai és indiai leányvállalataiknál.
Ráadásul az infrastruktúra korszerűtlen – állítják a szakszervezeti vezetők –: nem épült meg az ígérgetések ellenére sem a kolozsvári repülőtér áruszállítási terminálja, az észak-erdélyi autópálya pedig valószínű meg sem épül ebben az évtizedben. A munkaadói szövetségek szerint a bérköltségek is rendkívül magasak Romániában: az alkalmazott tiszta jövedelmével egyenlő adó- és illetékbevételre tesz szert az állam is.
A vezérigazgató a sajtónak tartott távértekezleten beismerte, azért volt szükség a zsuki gyár bezárására, mert itt régebbi modelleket gyártottak, az európai piacon pedig az okostelefonok és érintőképernyők tarolnak.
„A low-end telefonok nagyon keresettek Indiában és Kínában, de problémás Romániában gyártani, majd Ázsiába exportálni ezeket. Ezért inkább ottani gyárainkba helyezzük át a Nemeszsukon előállított telefonok gyártását” – fogalmazott Stephen Elop. A Nokia vezetősége azzal igyekezett lehűteni a kedélyeket, hogy a gyár decemberig működni fog, az alkalmazottak pedig 2012 márciusáig fizetést fognak kapni.
A bukaresti pénzügyminisztérium adatai szerint Romániában a Nokia a 2010-es évet még 43millió eurós jövedelemmel zárta, ez 14 százalékkal volt nagyobb a 2009-es nyereségnél. A Nokia a 17. helyen szerepelt a legnyereségesebb romániai vállalatok listáján.
A finn csoport 2008 februárjában nyitotta meg Kolozs megyei leányvállalatát, amelyet a németországi Bochumból költöztetett át Nemeszsukra az alacsonyabb munkaerőköltségek miatt. Most a még olcsóbb Indiát választotta…
A Nokia-gyár bezárása érzékenyen érinti Kolozs megye gazdaságát. 2200 alkalmazott marad egyik napról a másikra munka nélkül, s ez a családtagokkal együtt közel 7000 Kolozs megyei lakost érint kedvezőtlenül.
De Románia gazdaságát is visszaveti a Nokia bezárása. Egyrészt presztízsveszteséget, bizalomdeficitet okoz, amely amúgy is alacsony szintű a schengeni csatlakozás ellehetetlenülése miatt. Másrészt a gyár tavalyi termelése a bruttó nemzeti össztermék 1,3%-át jelentette. Románia 22milliárd eurós kivitelének 5%-a Nokia telefon volt.
A gazdasági válságot szakszerűtlenül kezelő kormányzás most nyugtatgatja az ország lakóit. Felröppent, hogy a kínai Huawei vagy éppen a Sony Ericsson jön a Nokia helyére. Félő azonban, hogy az fog történni, amit Traian Băsescu államfő vizionál: „Várható, hogy a jövőben más ágazatban is romániai kirendeltségük felszámolásáról döntenek multinacionális cégek.”
Hogy miért juthatott Románia ide? Talán azért is, mert az államelnök nem megoldást keres (maga jelentette ki, hogy a válság vagy megoldódik magától, vagy nem), hanem próféciákat mond.
