Brassói tudósítónktól
Az idei gyenge érettségi eredmények miatt – a vizsgázók kevesebb mint fele ért el átmenő jegyet – Romániában közel százezerrel kevesebb egyetemista kezdte a tanévet, mint az előző években.
Az állami egyetemek ingyenes képzésére sem jelentkeztek elegendően, a magánegyetemnek – a több száz százalékos saját hasznot megvalósító diplomagyárak – pedig diák nélkül maradtak.
A politikai pártok parlamenti képviselői, sokan közülük magánegyetemi tanárok olyan javaslatot terjesztettek a Tisztelt Ház elé, amely lehetővé tenné az érettségi diplomával nem rendelkezők számára is, hogy beiratkozzanak a felsőoktatási képzésre. Az oktatási miniszter, Daniel Funeriu képtelenségnek tartja az ötletet, ám kategorikusan tiltakozni ő sem mer, mert nincs honosított érettségi diplomája, azt állítja, ő a középiskolát és az egyetemet Franciaországban végezte, de az ellenzék kétségbe vonja ezt.
Kevesebb a magyar egyetemista is a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), ez részben a demográfiai csökkenésnek tudható be, ugyanakkor a kormány intézkedése is jelentős szerepet játszott ebben, ugyanis idén korlátozták a tandíjköteles helyek számát – jelentette ki Magyari Tivadar, a BBTE magyar rektorhelyettese tanévnyitó beszédében. Hozzáfűzte: idén először fordult elő, hogy a tandíjköteles helyeket mind betöltötték, és nem jutott be mindenki az egyetemre.
A BBTE valamennyi karán megalakultak a tagozatot felváltó önálló magyar intézetek, amelyeknek azonos a jogkörük a román intézetekével. „Hogy ez mennyire biztosítja a magyar oktatás stabilitását, az egyelőre kérdéses, mindenki számára új a helyzet. Az egyetem vezetésében továbbra is szavazati kisebbségben vagyunk, ezért bizonyos, hogy továbbra is naponta kell alkudozni a román kollégákkal. Szeretnék két évvel öregebb lenni, hogy lássam, mi történik” – jelentette ki Magyari Tivadar.
Míg a BBTE-n és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen a magyar intézetek létrejöttét ünnepelték, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román, illetve magyar tagozata idén először külön tanévnyitó ünnepélyt szervezett. Ezzel is hangsúlyozni kívánta a magyar tagozat önállóságának szükségességét. Nagy Örs rektorhelyettes arra intette a magyar diákokat, hogy ne csatlakozzanak semmiféle tiltakozó akcióhoz, mert a MOGYE magyar tagozatának ügyét Bukarestben a politikusoknak, és nem a tanári karnak, még kevésbé a diákoknak kell megoldaniuk. Emlékeztetőül: a MOGYE chartája a törvényt megszegve nem engedélyezi a magyar intézetek létrejöttét.
A MOGYE vezetőségét az Oktatási Minisztérium felszólította, módosítsa chartáját az oktatási törvénynek megfelelően, hozza létre a magyar intézetet az orvosin, a fogorvosin és a gyógyszerészetin.
Az eset azért is tanulságos, mert a MOGYE magyar oktatói és az egyetemi autonómiáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság is figyelmeztettek, hogy a marosvásárhelyi magyar orvosképzés jövője a magyar politikai érdekképviselettől függ. A kisebbségi jogok érvényesítésének a gátja Romániában sok esetben a többségi önrendelkezés, amely semmibe veszi a törvény előírásait, s ezeknek betartatása csak bukaresti nyomásra érhető el.
A jövő évi választásokon tehát nem szabad arra hivatkozni, hogy a parlamenti képviselet fontossága eltörpül a helyi autonómia mellett.
