Brassói tudósítónktól
December elsején, Románia nemzeti ünnepén éppen Brassóból – a toleranciájáról ismert városból – indult el a Székelyföldre az Új Jobboldal szélsőséges csoport mintegy kétszáz tagja, hogy a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában tüntessen. Miért is?
Hogy bizonyítsák a magyaroknak: ők, a románok ebben az országban az uralkodók.
A 2008-ban kirobbant gazdasági válság miatt Romániában is sokan félnek attól, hogy az 1930-as évek radikalizmusa megismétlődhet. Sokan tartanak tőle, hogy a politikai elit által lezüllesztett eredeti demokrácia képtelen lesz a válság megfékezéséhez szükséges fájdalmas megszorítások és strukturális reformok bevezetésére, ami politikai összeomláshoz vezethet. S a romokon a szélsőjobb és a szélsőbal mérgező dudvái nőnek majd ki. Ma a globalizáció – számos förtelmes hiba és szép hazugság miatt – eldurvítja a versenyt, s ez a magát következetesen nemzetállamnak nevező Románián belül az egyenlőtlenségek növekedésével járhat. A szegénység elmélyülése miatt erősödik a piacellenes, antiglobalista hangulat, ami a szélsőségesek malmára hajtja a vizet, akik ráadásul rendkívül ravaszul éppen a nemzeti hagyományok, a dicsőséges történelmi múlt, az idegenellenes irodalom, kétes, vallásinak hazudott praktikák felmagasztalásával szereznek maguknak híveket. Mivel az iskolarendszer lezüllesztésével egyre több a primitív és indulatos fiatal, éppen ez a bázis alkalmas a tagtoborzásra!
A romániai – román és magyar – szélsőséges szervezetek egyelőre súlytalanok, jobbára csak a szimbolikusnak tartott ünnepeken (március 15-én, december 1-jén) „bújnak ki a barlangjukból és áhítoznak a rivaldafényre” – mondja Costi Rogozanu politikai elemző. Rogozanu szerint szerencse, hogy a romániai szélsőségesek politikai diskurzusa ugyancsak maradi, múlt századi, megreked a magyargyűlölet, cigányellenesség és antiszemitizmus szintjén, ezért a sikerük elenyésző, a szélsőjobbnak esélye sincs, hogy a jövő évi választásokon bekerüljön a parlamentbe.
Az előre jelzettnél sokkal kevesebb tagja jelent meg az Új Jobboldalnak Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. Mintegy kétszázan vonultak fel a városka utcáin azt üvöltözve, hogy Székelyföld román föld. Villámgyorsan módosították eredeti programjukat is, hogy találkozhassanak a magyar ellentüntetőkkel. Sikerült. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom 70 tagja várta őket, fogadta azzal a kívánsággal, hogy „Mindenki ünnepelje december elsejét dédapja sírja mellett!”, no meg azzal a figyelmeztetéssel, hogy „Mi hunok vagyunk!”. Az már kevésbé sikerült a szélsőjobbosoknak, hogy ezáltal a hírtelevíziók főműsoridőben tudósítsanak a zűrlények harmadfokú találkozásáról.
Végül 15 magyart bekísértek a rendőrök az őrsre. Egyetlen románt sem, mert ugye, december elseje mégis az ő ünnepük. Vagy talán mégsem?
Az előző román külügyminiszter, a történész Adrian Cioroianu szerint „december elseje csak arra jó, hogy az ember üljön bent a jó meleg szobában, és cujkát igyon.” A volt külügyminiszter úgy véli, más időpontban kellene ünnepelni a nemzetet, a latin népeknél ugyanis tavasszal van ennek hagyománya. A történész május 10-ét javasolja, 1881-ben ezen a napon koronázták királlyá I.Károlyt, és nyilvánították Románia államformáját királysággá. Adrian Cioroianu azonban elismerte: a december elsejei dátumhoz elsősorban az erdélyi románok ragaszkodnak, és ezért ebben a régióban feszültséget szülne, ha módosítanák a 21 éve érvényben lévő dátumot. Így valószínű, hogy marad december elseje, egy szürke munkaszüneti nap a román nemzet hivatalos ünnepe.
