Brassói tudósítónktól
Sokak számára elfogadhatatlan a tény, hogy a romániai forradalom Erdélyben, a temesvári református templomban és a templom előtti téren kezdődött, hogy az 1989-es megváltó karácsony eseményeiben a döntő szerep a protestáns magyaroké, később a magyaroké, majd Temesvár román, magyar, szerb lakóié volt. Számos kísérlet történt a forradalmi érdemek elorzására.
Legutóbb, néhány nappal ezelőtt Jászvásár (Iaşi) vitatta el Temesvártól az 1989-es forradalom kirobbantásának elsőségét: a moldvai város demokrata-liberális párti képviselői törvénytervezetet nyújtottak be a Parlamentben, amely rögzítené, hogy a 22 évvel ezelőtti, a kommunista Ceauşescu-diktatúra megdöntését eredményező események náluk, Jászvásáron kezdődtek.
„A gesztus hódolat és elismerés azok előtt, akik a Román Népfrontba tömörülve előkészítették az 1989. december 14-ei kommunistaellenes felkelést” – áll a tervezet benyújtóinak közleményében. Szerintük hét jászvásárit december 13-án letartóztattak, és a titkosrendőrség, a Securitate pincéjébe vetettek, ahol december 22-éig verték és éheztették őket.„Gyakorlatilag ők az 1989. decemberi forradalom kirobbantói” – állítják a moldvai honatyák. Akkor is, ha eddig nem tudtunk róluk, csak annyit jegyeztek fel a történészek, hogy Jászvásáron 1989 decemberében röpcédulákat osztogattak, amelyeken egy december 14-i főtéri tüntetésre hívták az embereket. A tiltakozást végül nem tartották meg, mivel a hatóságok aznap lezárták a központba vezető útvonalakat.
A Temesvári Forradalom Emlékét Őrző Egyesület elnöke, Traian Orban szégyenletesnek nevezte a kezdeményezést. „Az forradalom volt?! Egy maroknyi ember megpróbálkozott valamivel, de egyikük beárulta az egészet a Securitaténál, és mindenkit letartóztattak. (…) Szégyen! Nem ismerjük a saját történelmünket! Meghívom a román honatyákat, hogy tekintsék meg a forradalom emlékmúzeumát, hogy lássák, mi történt Temesváron. Itt az utcára vonultak az emberek. Már december tizedikétől az utcán voltak a hívek, hogy megvédjék Tőkés Lászlót. Most meg hirtelen kiderül, hogy Jászvásáron tört ki a forradalom” – fakadt ki Traian Orban.
Szánalmasnak és nevetségesnek nevezte Tőkés László a jászvásári demokrata-liberális párti honatyák törekvését. Az EP-alelnök, egykori temesvári lelkipásztor, akinek parókiája körül 1989 decemberében a forradalom szikráját kirobbantó tömeg összegyűlt, azt mondja, a törvényjavaslat a Romániában uralkodó korrupció újabb példája: ezúttal a történelmet próbálják megmásítani egyesek, s ez bizonyíték, hogy Romániában mindent meg lehet vásárolni. „Tanúsíthatom, hogy a forradalom ott kezdődött a kapum előtt” – jelentette ki az EP-alelnök. Tőkés László visszaemlékezett az igazi hősökre és mártírokra, az egyszerű emberekre, akik 1989 karácsonya tájékán életüket áldozták a szabadságért. „Káini átok sújtja a román társadalmat” – fogalmazott az Tőkés, hiszen, mint mondja, 1989-ben testvér ölt testvért, és Mózes könyve szerint Isten megátkozza a gyilkosokat. Az átok mindaddig nem oldható fel, amíg a bűnösök tetteikért nem vezekelnek, és az áldozatoknak nem szolgáltat igazságot a társadalom. „Tartozunk a gyilkosok felelősségre vonásával. A meggyilkolt testvér vére az égre kiált” – utalt Tőkés László a bibliai testvérgyilkosságra.
Újságírói kérdésre Tőkés azt is kijelentette: nem ért egyet a forradalmárok juttatásainak megvonásával – erre készül januártól a kormány –, de „igazolvány nélküli forradalmárként” felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában jelenleg mintegy 19ezren rendelkeznek forradalmárigazolvánnyal, ám közülük mindössze nagyjából 8000 az, aki valóban tevőlegesen részt vett az 1989-es eseményekben.
Amint a nagy román humorista, Ion Luca Caragiale írta: kevesen voltak a küzdelemben, sokan maradtak az érdemek jutalmazásakor.
A romániai forradalom huszonkettedik évfordulóján egyetlen jó hírt kaptak a rendszerváltók: az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint az akkor elkövetett bűnök nem évülnek el, azok elkövetőit bármikor felelősségre vonhatják, noha félő, hogy az csak az utolsó ítéletkor történik majd meg.
