Tóth Zoltán Balázs főszerkesztő (Fotó: MTI)
Egyéves a Külügyi Műhely című online folyóirat. A nemzetközinek számító témákra összpontosító, kutatásokra, tudományos munkákra alapozó folyóirat számára az elmúlt esztendő elsősorban az építkezés, a kapcsolatteremtés éve volt, olyan periódus, amely megalapozta, definiálta a folytatás irányát is. Külpolitikai fókusza miatt természetesen vajdasági érdekeltségei is vannak az online kiadványnak. Tóth Zoltán Balázs főszerkesztő lapunknak adott interjújában a kezdetek során szerzett tapasztalatokat, valamint a jövőre vonatkozó elképzeléseket is megosztotta velünk.
Mikor és milyen célból jött létre a Külügyi Műhely?
– A Külügyi Műhely című online tudományos folyóirat megalapításának gondolata 2018 végén fogalmazódott meg a magyarországi Külügyi Műhely Alapítvány berkein belül. Több hónapos előkészítő munkát követően a magyarországi egyetemek doktori iskoláin keresztül megkezdtük a doktoranduszhallgatók, doktorjelöltek és fiatal szakértők toborzását, olyan ambiciózus szerkesztőket keresve, akik szívesen részt vállalnának egy új folyóirat felépítésében. A kiválasztási folyamatot követően huszonkét fővel állt fel a folyóirat szerkesztőbizottsága, és megkezdődtek az első lapszám összeállításával kapcsolatos adminisztratív, tartalmi és grafikai munkák. A szemünk előtt egy olyan, nemzetközi fókuszú kutatásokra specializálódott folyóirat felépítése lebegett, amely – igazodva természetesen a tudományos elvárásokhoz – egy újszerű kommunikációs stratégia kidolgozása mentén valósul meg. Utóbbi magában foglalja a folyóirat tartalmainak a tudományos világon túlnyúló népszerűsítését, mind a magyarországi, mind a határon túli magyar nyelvű szakmai közösségekben. Az első lapszám 2019 novemberében jelent meg, így a legutóbbi, 2020/2. lapszám egyben a folyóirat első lezárt évét is jelenti.
Említette a tudományos elvárásoknak való megfelelést. Pontosan melyek ezek?
– A Külügyi Műhely szakmaiságát két irányból kívántuk megalapozni, egyfelől a lektorálási, valamint archiválási-indexálási oldalról. Előbbi azt jelenti, hogy minden kézirat úgynevezett kollegiális, duplavak lektoráláson esik keresztül, azaz legalább két fő ellenőrzi a kéziratokat tartalmi és formai szempontból. Az archiválási-indexálási elvárásoknak pedig intézmények és szervezetek hathatós közreműködésének köszönhetően tudunk eleget tenni. Itt emelném ki, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ biztosítja az úgynevezett Crossref DOI azonosítók igénylését, továbbá archiválja lapszámainkat az MTA REAL és MTA REAL-J repozitóriumokban. Az Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisa szintén archiválja a lapszámainkat, továbbá a Matarka oldalán megtalálhatók az egyes lapszámok tartalomjegyzékei. Ezenfelül a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) oldala indexeli a kiadványunkat.
A folyóirat miképpen nyit a vajdasági, továbbá a Magyarországgal szomszédos országok más magyar nyelvű közönsége felé?
– A Külügyi Műhelyben kilenc rovat áll a szakcikkek rendelkezésére, míg a Tudományos élet című rovatban kapnak helyet az egyéb, tudományos jellegű írások, mint recenziók, konferenciabeszámolók stb. Két rovatot szántunk a Magyarországgal szomszédos országokkal kapcsolatos írásoknak, mégpedig a Magyarország külkapcsolatai és a Magyar nemzetpolitika elnevezésűeket. Ezenfelül a jövőben szeretnénk bevonni a szerkesztőbizottságba olyan magyar szakértőket, akik Szerbiában, Szlovákiában, Romániában stb. élnek, és látnak el tudományos tevékenységet. Mivel a kiadvány kizárólag magyar nyelvű kéziratokat fogad, ennélfogva olyan szakértők jöhetnek szóba, akik jól tudnak magyarul. Természetesen folyóiratunk minden egyéb rovata nyitott magyar szakértők kutatási eredményeinek publikálására, ahogy erre korábbi lapszámban már volt is példa.
A folyóirat milyen csatornák segítségével valósítja meg mindezt?
– A Külügyi Műhely folyóirat kiadója, a Külügyi Műhely Alapítvány a 2020-as évtől kezdve folyamatosan keresi azon magyarországi és határon túli magyar szakmai közösségeket és médiumokat, amelyekkel valamilyen formában együttműködést tud kialakítani. Az interjú elkészítésének idején immáron hét szakmai és öt médiapartnerrel tudunk együtt dolgozni. A szakmai szervezetek sorát bővíti a CYEX kiberbiztonsági startup, a vajdasági Fókusz ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő portál, a romániai Jogaink Egyesület, a szlovákiai Téka és Impulzus, a Koreai-félszigetre fókuszáló Koreanisa.hu és a TudományON nevű portál, míg a médiumok tekintetében az Erdély.ma, Felvidék.ma, Kárpátalja.ma, MA7 médiacsalád, valamint a Magyar Szó nyújt segítséget. A fenti felületeken megjelenő összefoglaló írások és interjúk segítenek abban, hogy munkásságunk széles szakmai közönséghez eljusson, valamint felkeltsük leendő szakértőink figyelmét. Nem utolsósorban pedig mindezzel olyan láthatóságot biztosítunk a nálunk publikáló szerzőinknek, amely a tudományos folyóiratok világában meglehetősen ritka.
Zárásként annyit kérdeznék: milyen további terveik vannak a folyóirattal kapcsolatosan?
– Ahogy korábban említettem, szeretnénk további magyar szakértőket bevonni a szerkesztőbizottságba, továbbá 2021-től lehetőség lesz arra, hogy a folyóirat kialakításra váró szakértői testületéhez csatlakozzanak. A Külügyi Műhely láthatóságának további erősítéséhez folytatni fogjuk potenciális partnereink megszólítását, egyetemekkel való párbeszéd kialakítását, valamint médiumok megkeresését. Bízom benne, hogy mind a Vajdaságban, mind más magyarlakta területeken sikerül még több szakértőt megszólítanunk, és bevonni a szakmai munkába, ezáltal fejlesztve a szerkesztőbizottság földrajzi diverzitását, valamint színesebbé tenni a szakértői hátteret.
