Gyakori a romániai közbeszédben a magyarellenes gyűlöletbeszéd. És gyakoriak az anyanyelv- és jelképhasználatot, az egyéni és közösségi jogokat korlátozó intézkedések, megnyilvánulások mind a politikai diskurzusban, mind a médiában – állapítja meg a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) tegnap közzétett országjelentése.
Az ECRI az Európa Tanács független emberi jogi szerve, célja a fajgyűlölet, a faji alapú diszkrimináció, az idegengyűlölet, a zsidóellenesség és az intolerancia elleni küzdelem.
A jelentésre reagálva Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke közleményben fejtette ki: a dokumentum őket igazolja. Klaus Iohannis államfő Ferenc pápa jelenlétében a minap ismét példaértékűnek nevezte Romániát a kisebbségi kérdés kezelésében, ám az ECRI rácáfol erre; a magyarok elleni hátrányos megkülönböztetésekre is felhívja a figyelmet – állapítja meg Kelemen.
Az ECRI megemlíti, hogy a romániai politikai diskurzusban gyakori a magyarellenes gyűlöletbeszéd, főként az autonómia, valamint a székely zászló és egyéb szimbólumok használata kapcsán. Példaként említi Mihai Tudose tavalyi üzenetét. A román exminiszterelnök ebben elmondta: felakasztaná azokat a székelyföldi elöljárókat, akik kifüggesztik a székely zászlót a közintézményekre.
A jelentés elítéli az Új Jobboldal mozgalmat a magyar és más közösségek elleni szisztematikus gyűlöletbeszéd miatt is. Megjegyzi: nagyon elterjedt a gyűlöletbeszéd a médiában és az online platformokon.
Az ECRI megemlíti azt is, hogy a terrorvád miatt elítélt két kézdivásárhelyi (Târgu Secuiesc) fiatal ügye kapcsán a teljes magyar közösséget negatív fényben tüntette fel a román média. A sportban előforduló gyűlöletbeszédre s egy-egy labdarúgócsapat találkozóján elhangzó gyakori magyarellenes rigmusokra is figyelmeztet az ECRI.
Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) ezzel kapcsolatban megjegyzi: a beszámoló szerint a magyarok elleni gyűlöletbeszéd súlyos probléma Romániában. Emellett azt is kimondja, hogy a hatóságok nem indítanak büntetőeljárást gyűlöletbeszéd esetén, illetve a folyamatban lévő eljárásokban nem alkalmazzák azt a törvényt, amely szerint, ha a szándék rasszista, az súlyosbító körülménynek számít, s ilyen esetekben magasabb büntetést kell kiróni. Az MPP elvárja, hogy az ECRI-jelentés nyomán a román hatóságok viszonyuljanak európai módon a gyűlöletkeltő ügyekhez, s lépjenek fel határozottan a gyűlöletkeltés ellen.
