Trianon-emlékművet avattak a főváros XVIII. kerületében, az egykori pestszentlőrinci cserkészház udvarán szerdán.
A magánkezdeményezésből létrehozott műalkotást, amely fémből készült kopjafákra festett részletekből jeleníti meg a történelmi Magyarország körvonalait, Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő és idősebb Lomnici Zoltán, a Legfelső Bíróság egykori vezetője, a Szent István 2025 testület társelnöke avatta fel.
Lomnici Zoltán és Bajkai István koszorút helyeznek el a magánkezdeményezésből készült emlékmű előtt (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
Bajkai István beszédében úgy fogalmazott: nem kétséges, hogy Trianon a magyarság életében az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb trauma. Az első világháborút követő évek történelmi eseményeit és a Magyarországot ért veszteségeket is részletesen felidézve a politikus azt mondta: az alkotás arra emlékeztet, hogy Magyarország 1920. június 4-én megtörettetett.
„Azóta is milliók viselik annak a terheit, a bánatát, hogy egykori középhatalom (…) abban a formában megszűnt létezni” – tette hozzá Bajkai István, azt is hangsúlyozva, hogy a trianoni döntés nem békeszerződés volt, hanem diktátum, az antant politikusai pedig majdhogynem Magyarországot tették felelőssé a háború kitöréséért.
Bajkai István arról is beszélt, hogy vannak, akik degradálni akarják a diktátum modern kori hatásait, azok, akik a kettős állampolgárság ellen kampányoltak, majd hozzátette: „a nemzeti összetartozás kérdését megpróbálták a baloldalon vitatni. Ezzel szemben – emelte ki – a polgári kormányzás mindent megtett a magyar összetartozás érdekében”. Annak legjelentősebb megnyilvánulásának a kettős állampolgárság elfogadását nevezte, és példaként említette a többi között a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozását.
„Európa legüldözöttebb népe ma a magyarság, az elszakított területen élő magyarok száz éve nyögik Trianon terheit, kötelességünk tehát, hogy ezeket elviselhetőbbé tegyük” – hangoztatta a kormánypárti politikus, majd kijelentette: „soha nem volt akkora szükség a nemzeti összetartozásra, mint manapság”.
Hozzátette: meg kell őrizni a magyarságot a jövőnek.
A fényképész nagyszerűen megörökítette a művészi szándékot: a kereszt rávetül a történelmi Magyarországnak az elszakított részek bejelölésével ábrázolt térképére (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
Lomnici Zoltán kiemelte egyebek között, hogy a trianoni békediktátum több százezer magyar jogfosztásának, elüldöztetésének kezdete volt. A jogtalanság napjainkban, az Európai Unióhoz való csatlakozással sem szűnt meg, az ellen fel kell lépni – figyelmeztetett.
Trianon után 430 ezer magyarnak kellett elmenekülnie otthonából, mert nem voltak hajlandóak letenni a hűségesküt a román, a csehszlovák és a szerb–horvát–szlovén államra – idézte fel.
Az emlékmű felállításának kezdeményezőjét, az ősei révén Erdélyhez kötődő Orosz Csabát is méltatva Lomnici Zoltán felelevenítette, hogy Trianon után Pestszentlőrinc és Pestszentimre hatezer magyar menekültet fogadott be. A városrész utcanevei is az elszakított területek városait – Nagyszeben, Brassó, Olt és Abrudbánya – jelölik.
Lomnici Zoltán egyúttal a trianoni tragédiára adható válasznak azt nevezte, hogy mindenben segítsük azokat a magyarokat, akik ragaszkodnak a szülőföldjükhöz.
