Ellenzéki politikusok hevesen tiltakoztak tegnap is amiatt, hogy beiktatták hivatalába Nicolás Maduro venezuelai elnököt, aki így második hatéves mandátumát kezdhette meg a súlyos válságba sodródott országban. Maduro egyebek mellett arra is felesküdött, hogy megteremti „a XXI. század szocializmusát”.
A heves ellenzéki és nemzetközi tiltakozások ellenére beiktatták hivatalába Nicolás Maduro venezuelai elnököt, aki ezzel második hatéves mandátumát kezdte meg. A 2015-ben megválasztott ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott parlament helyett a szocialista államfő csütörtökön a legfelsőbb bíróságon tette le az esküt, hivatali ideje 2025-ig szól.
Maduro egyebek mellett arra is felesküdött, hogy megteremti „a XXI. század szocializmusát”, de a terv megvalósításig is „alázatosan, munkás elnökként” kormányoz. Azzal vádolta az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy több mint húsz éve manipulációs kampányt folytatnak a venezuelai forradalom lejáratására.
Madurót tavaly májusban választották újra, vitatott körülmények között. A voksolás eredményét ezért a legtöbb állam, nemzetközi szervezet és a venezuelai ellenzék nem ismeri el. Szocialista szövetségesei (Nicaragua, Bolívia és Kuba) azonban kiállnak mellette. Miguel Díaz-Canel kubai, Evo Morales bolíviai és Daniel Ortega nicaraguai elnök részt is vett a beiktatási ceremónián, amelynek ideje alatt szokatlanul csendesek voltak Caracas utcái. Főleg azért, mert megszigorították a biztonsági intézkedéseket, néhol még fegyveres ellenőrzőpontokat is kialakítottak.
Juan Guaido, a parlament házelnöke azonban felszólította a hadsereget, hogy ne engedelmeskedjen a kormányzatnak. Honfitársait ugyanakkor tüntetni hívta.
Az elnök beiktatása után Paraguay szinte azonnal megszakította diplomáciai kapcsolatait Venezuelával, s bezáratta ottani nagykövetségét. Peru is visszahívta venezuelai diplomáciai képviseletének ügyvivőjét, a Maduro törvénytelennek tartott beiktatása elleni tiltakozásul.
Az EU a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok helyreállítására szólította fel a dél-amerikai országot. Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint Maduro nem demokratikus választási eredmények alapján kezdte meg második elnöki ciklusát. Utalt arra is, hogy Venezuela politikai, gazdasági és társadalmi helyzete egyre romlik, a terebélyesedő válság pedig veszélyezteti a régió stabilitását.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter keményebben fogalmazott: hatalombitorlónak nevezte Madurót, John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója pedig azt üzente neki, hogy az Egyesült Államok nem ismeri el a beiktatását, s folytatja a nyomásgyakorlást a dél-amerikai ország hatóságaira.
Az Amerikai Államok Szervezete is törvénytelennek nevezte Maduro második mandátumát. Egy másik latin-amerikai országcsoport ugyanakkor lemondásra szólította föl az elnököt, s új választást sürgetett Venezuelában.
Madurót tavaly annak ellenére erősítették meg hivatalában, hogy élelmiszer- és gyógyszerhiány, 1,6 millió százalékos hiperinfláció, erőszak, s áramszünetek jellemzik hazája mindennapjait. Az ellenzék tehetetlen, mert a hatalom teljesen ellehetetlenítette a munkáját. Az utóbbi években milliók hagyták el az országot, a folyamatosan mélyülő válság miatt.
