Egymilliárd ember él olyan területeken, amelyeket a globális felmelegedés veszélyeztet, s 40 százalékuk olyan országokban, ahol háború dúl. Az éghajlatváltozás következtében konfliktus robbanhat ki az egyre szűkösebbé váló erőforrásokért, veszélybe kerülhet a megélhetés, és tömeges elvándorlás következhet be – olvasható az ausztráliai Institute for Economics and Peace (IEP) tegnap közzétett éves beszámolójában.
„A tény, hogy a klímaváltozás a globális békeindex része, rámutat arra, mennyire sokoldalú fenyegetéssel nézünk szembe, és milyen gyorsan kellene cselekednünk” – hangsúlyozta Manish Bapna, a World Resources Institute kutatóintézet igazgatója.
Az elmúlt öt év távlatában 2019-ben fordult elő először, hogy a világ valamivel békésebb hellyé vált – hívta fel a figyelmet az IEP, amely agytrösztök, kutatóintézetek, kormányok és egyetemek adatait használja fel békeindexe összeállításához. Ugyanakkor még így is sokkal több a konfliktus, mint tíz évvel korábban volt, aminek oka elsősorban a közel-keleti viszályokban, a terrorizmus fokozódásában, valamint a menekültek számának növekedésében keresendő.
A globális békeindex minden országot egytől ötig terjedő skálán rangsorol 23 mutató alapján, amelyek között az öngyilkosságok száma és a fegyverimport is szerepel. Az IEP idei listáján – amelyet Izland vezet Új-Zéland és Portugália előtt – Magyarország a 21., Szerbia az 50. helyen áll.
