Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője szerint az iszlám köztársaság építhetett volna atombombákat, de vallási okokból eltekintett ettől.
Ali Hamenei (Fotó: Beta/AP)
"Ezt az utat is választhattuk volna, de az iszlám előírások miatt a nukleáris fegyverkezési program teljességgel tiltott" - jelentette ki szerdán Hamenei, akit az ISNA iráni hírügynökség idézett.
Az iráni vezető hangsúlyozta, hogy az országnak nem áll szándékában véteni ezen előírások ellen.
Az ország alkotmányának értelmében a stratégiai kérdésekben Hameneit illeti a végső döntés. Korábban rendeletben tiltotta meg a tömegpusztító fegyverek építését, illetve bevetését. Iráni közlések szerint a rendelet az ENSZ előtt is ismert.
2019. május 8-án - egy évvel azután, hogy Donald Trump amerikai elnök felmondta az Irán és a hat nagyhatalom között megkötött atomalkut, és újból elrendelte az Irán elleni szankciókat - Haszan Róháni elnök bejelentette, hogy Irán felmondja kötelezettségvállalásainak egy részét.
Azóta Teherán több ilyen intézkedést hozott, és újabb határidőket szabott a többi részes ország számára, hogy hozzanak az amerikai szankciókért kárpótlást nyújtó intézkedéseket.
A következő kötelezettségvállalás-korlátozás novemberben esedékes. Az Iráni Atomenergia-ügynökség (AEOI) szóvivője, Behrúz Kamalvandi szeptember elején figyelmeztetett, hogy ez már az utolsó fázis lehet, vagyis az úgynevezett atomalku vége.
Franciaország a szerződésben részes többi országgal - Németországgal, Nagy-Britanniával, Kínával és Oroszországgal - azon dolgozik, hogy megmentse az atomalkut és közvetítsen a felek között.
