Számos erdélyi magyar politikai elemző, publicista fogalmazta meg az elmúlt napokban, hogy ha állat lenne, kissé jobban érezné magát, mint kisebbségiként, mert akkor legalább abban a hitben ringathatná magát, hogy emberszámba veszik.
Az Európai Bizottság (EB) ugyanis a kisebbségvédelmet célzó javaslatokat sorra hárította el. Előbb az Erdélyi Magyar Polgári Pártét, aztán a Székely Nemzeti Tanácsét végül a Romániai Magyar Demokrata Szövetségét (RMDSZ). Ugyanazzal az indokkal: nem tartózik a hatáskörébe, ellentétben az állatvédő törvényekkel.
Az EU első állatvédő törvényeit elsősorban gazdasági és kereskedelmi érdekek motiválták, míg létre nem jött az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, amely végül 1994-ben kezdett irányelveket szabni az állatok jólétéről. Az Európai Parlament már 2006-ban az uniós állatjóléti politika alakulásáról szóló jelentést kért az EB-től, valamint azt is kérte, hogy – amint bikkfanyelven megfogalmazták a bürokraták – „az állatjólét szerepeljen nemzetközi tárgyalási programjának minden szintjén, mivel a 21. században az állatvédelem az emberiesség egyik megnyilvánulása és az európai civilizáció és kultúra egyik kihívása.”
Nos, erdélyi magyarként még 2013-ban sem érezhetjük úgy, hogy a kisebbségvédelem az emberiesség megnyilvánulása és az európai civilizáció és kultúra kihívása. Ugyanis, az Európai Bizottság elutasította az RMDSZ és európai partnerszervezetei által kidolgozott kisebbségvédelmi tárgyú európai polgári kezdeményezést, azzal az indokkal, hogy az nem tartozik a testület jogalkotási hatáskörébe. A bizottság annyit elismert, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az unió egyik értéke (viszont nem kihívás), de hozzáteszi, hogy sem az EU alapszerződése, sem az unió működéséről szóló szerződés nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozókkal kapcsolatos jogalkotáshoz.
Nos, itt tartunk. Valahol ott, ahol 1994 előtt az állatok. De azért ne keseredjünk el! Van a kisebbségvédelmi tárgyú európai polgári kezdeményezésre tett erőfeszítésnek pozitív hozadéka! – mondják az RMDSZ vezető politikusai.
Az például, hogy szóba került a kérdés. Az is, hogy kisebbségvédelmi szakértők, nemzetközi jogászok, szakpolitikusok összeállítottak egy olyan dokumentumot, amely az európai kisebbségvédelem alapját jelentheti, s amely kijelöli azokat a területeket, amelyek az identitásmegőrzés, a kisebbségi társadalmak modernizációjának a terepei.
A pillanatnyi döbbenet után az RMDSZ magához tért és bejelentette, hogy a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés bejegyzésének brüsszeli elutasítása ellenére is belevágna a kezdeményezést támogató egymillió európai aláírás összegyűjtésébe. Borbély László, a szövetség politikai alelnöke azt nyilatkozta: nem lenne szabad kihűlni hagyni azt a szolidaritást, amely az Európai Bizottság által visszautasított javaslatcsomag kidolgozásakor kialakult az európai kisebbségek körében. „Úgy tudom, hogy az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója is szívesen vállalná, hogy az elutasítás ellenére nekilássunk az aláírásgyűjtésnek” – fogalmazott Borbély László. Szerinte az aláírásgyűjtés sikere megmutathatná az EU-nak, hogy nem lehet csak úgy lesöpörni százmillió kisebbségi európai állampolgár akaratát az asztalról. Borbély László hangsúlyozta, a kisebbségvédelem kérdése nemcsak magyar, hanem összeurópai ügy. Szerinte nem lehet kudarcnak tekinteni a polgári kezdeményezés bejegyzésének az elutasítását, hiszen általa közel száz európai kisebbséget állított maga mellé az RMDSZ, a legnagyobb európai kisebbség érdekvédelmi szervezete.
