Székelyföld autonómiája mellett állnak ki holnap azok, akik jelenlétükkel válaszolnak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívására, és ott lesznek a székely vértanúk marosvásárhelyi emlékművénél tervezett tüntetésen. A rendezvényen az SZNT mellett a társszervező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt szónokai, illetve a Katalán Demokratikus Konvergenciapárt képviselője is beszédet mond.
Az SZNT javasolta, hogy március 10. legyen a székely szabadság napja. 1852-ben ezen a napon végezték ki ugyanis a Makk-féle összeesküvés vezetőit – Gálffy Mihályt, Udvarhelyszék főparancsnokát, Horváth Károlyt, Háromszék főparancsnokát és Bágyi Török Jánost, Marosszék főparancsnokát – akik Kossuth Lajos nevében és felhatalmazásával, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc folytatásával próbálkoztak a Habsburg-uralom ellen. Arról is határozott az SZNT, hogy az első szabadságnapon autonómiatüntetést tartanak. Az SZNT felhívására pozitívan válaszolt az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt is. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) országos vezetői viszont úgy döntöttek, hogy mivel nem ők szervezik, nem is támogatják a tüntetést. Arra hivatkozott az RMDSZ, hogy a magyar szabadság napja március 15., nem március 10., a székely identitás hangsúlyozása pedig a magyar összetartozás meggyengülését eredményezheti. Ráadásul, véli az RMDSZ, az utca nyomására csak felhergelődnek a kormánykoalíció nacionalistái és olyan törvényeket kezdeményeznek, amelyek csökkentik a magyarság megszerzett jogait, a tüntetés pedig nem viszi előre az autonómia ügyét.
Az SZNT elnöke, Izsák Balázs viszont úgy látja, a kétharmados parlamenti többség ellenében rendkívül szűk az erdélyi magyarság politikai képviselőinek a mozgástere, jóformán alig maradtak eszközeik, éppen ezért ki kell használni az utcai tiltakozás teljes mértékben demokratikus eszközét. A március 10-ei tüntetésen résztvevők számával kapcsolatban nem bocsátkozott találgatásba, abban azonban biztos, többen lesznek ott, mint egy évvel ezelőtt. „Tavalyelőtt voltunk ötszázan, tavaly ezren. Akik két éve még csak távolról figyeltek, az elmúlt esztendőben már csatlakozni mertek, s reméljük, most még többen tartják fontosnak megjelenni a Székely Vértanú emlékművénél. Muszáj lépni, tenni valamit, nem szabad tétlenül várni, hátha az ölünkbe pottyan az autonómia. Ezenkívül fontos az is, hogy megmozdítsuk Marosvásárhelyt, amely 60 ezres magyar közösségével a legnagyobb magyar lakosságú város” – fejtette ki Izsák Balázs.
A háromszéki RMDSZ szervezet vezetői, Tamás Sándor Kovászna megyei elnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szembe mentek az országos vezetés döntésével, és kijelentették, hogy részt vesznek a vasárnapi tüntetésen. „Félelemre és nemekre nem lehet jövőt építeni” – fejtette ki Antal Árpád. Szerinte ahhoz, hogy legyen autonómia, sok demokratikus eszközhöz kell nyúlni, nem lehet csak egy úton járni, ezért tartják fontosnak a tüntetésen való részvételt.
Azoknak válaszolva, akik azt firtatták, miért a frontvárosként ismert Marosvásárhelyen tartják a tüntetést, Tamás Sándor azt válaszolta: a vasárnapi tüntetéssel meg tudják törni az 1990-es események rossz emlékét, hiszen ha most bebizonyosodik, hogy rendbontás nélkül lehet tüntetni Marosvásárhelyen, akkor lerombolnak egy negatív mítoszt, és visszaadják a reményt azoknak, akik ma félnek a véleménynyilvánítástól.
Az 1990-es fekete márciusának egyik előidézője, a szélsőségesen nacionalista Vatra Romaneasca (Román Tűzhely) bejelentette, nem szervez vasárnapra ellentüntetést. A fasiszta eszméket propagáló Noua Dreapta (Új Jobboldal) viszont kifejezetten azzal a céllal hívja szimpatizánsait Marosvásárhelyre, hogy megzavarják a magyarok rendezvényét. A tüntetés szervezői arra kérték a magyar szélsőségeseket: maradjanak otthon!
Hogy kik és hányan mennek el, vasárnap kiderül. Hogy pozitív vagy negatív fejleményei lesznek-e a tüntetésnek, azt hónapok vagy akár évek múltán tapasztalhatjuk meg.
