Dr. Farbaky Péter és Csáki Tamás
A Matica srpska Képtár fennállása 170. évfordulójának ünnepén megnyitott Arsenije Teodorović és a budai szerb templom című kiállítás része az egykori budai szerb ortodox templom 73 ikonból álló ikonosztázászának. A II. világháborúban megrongálódott templomot néhány évvel a háború után lebontották, a képzőművészeti alkotások azonban a szerbek budapesti történelméről tanúskodnak. A szakemberek minden ikont nagy gonddal és hozzáértéssel konzerváltak és restauráltak.
A látogatóknak 10 hónapig lesz alkalmuk megtekinteni a Matica srpska Képtárban az ikonokat, utána visszaviszik őket Magyarországra. Mielőtt a Szentendrei Szerb Egyházművészeti Múzeum állandó tárlatába kerülnek, bemutatják a Budapesti Történelmi Múzeumban.
Az ikonokról és a kiállítás utóéletéről kérdeztük meg a magyarországi szakembereket, dr. Farbaky Pétert és Csáki Tamást.
Dr. Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, művészettörténész:
– Szerintem nagy dolog, hogy az újvidéki Matica srpska Képtár az évtizedekig raktárakban pihent, nem jó állapotban levő ikonokat sokéves munkával restauráltatta, s most újra láthatják az egyházi művészet kedvelői.
Nálunk Arsenije Teodorović festő nem annyira ismert. Nyilván a barokk hagyományokat viszi tovább a klasszicizmus időszakában.
Az igazgató asszony, dr. Tijana Palkovljević Bugarski egy éve keresett fel engem. Elmondta, hogy restaurálták a Szentendrei Szerb Egyházművészeti Múzeum tulajdonában lévő ikonosztáz-darabokat. Megkérdezte, hogy minket, a Budapesti Történeti Múzeumot, mint a budapesti várostörténet múzeumát érdekel-e, hogy ezeket az ikonokat Budapesten bemutassuk. Rögtön igent mondtam, mert ez a városunk történetéhez alapvetően hozzátartozik, mindenképpen fontos lenne Budapesten bemutatni. Olyan képzőművészeti alkotásokról van szó, amelyeket 1944 óta senki nem látott, az a nemzedék már szinte nincs is meg.
Csáki Tamás kollégám lesz a főkurátora a kiállításnak, amely jövő novemberben fog megnyílni a Vármúzeumban, fent a Budavári Palotában.
Csáki Tamás, a BTM Kiscelli Múzeum főosztályvezető-helyettese, aki művészettörténész és történész, elmondta ezzel kapcsolatos terveit.
– Kiállításunk középpontjában is természetesen ezek a restaurált ikonok fognak állni. Mivel azonban mi várostörténeti múzeum vagyunk, megpróbáljuk majd a műveket a budai várostörténet keretébe helyezni, és körüljárni ennek a tabáni szerb templomnak a történetét, a szerepét az ott élő szerb közösségnek az életében, illetve a pest-budai városképben. Ez egy monumentális épület volt, kimagasodott a környező kis, tabáni házak közül. Ezért egy alapvető eleme volt ennek a XVIII–XIX. századtól különféle műalkotásokon, festményeken, rajzokon megörökített városképnek. Nagyon érdekes maga az építéstörténete: egyszer itt volt egy XVIII. századi, gazdagon berendezett templom, amely önmagában is jelentős volt. Megpróbálunk majd az ikonok mellé egyéb liturgikus tárgyakat, az új berendezések részét is illeszteni, illetve azt is körüljárni, hogy hogyan alakult ennek a templomnak a sorsa a Tabán lebontása után, s miképpen alakult a templom környezete 100 éven keresztül.
– Az újvidéki kiállítás érdekes összekötő kapocs a két város, a két nép, a két kultúra között. Örülünk, hogy ennek majd helyet tudunk adni – tette hozzá a főigazgató.
A főkurátor elmondta: ezeknek a kapcsolatoknak is van története, folyamatosan, a XVIII. századtól kezdve. A XX. század elején az az építész, aki felújította a budai templomot, egy újvidéki ortodox templomnak is a felújítását végezte, a templom tornya tulajdonképpen másolata az elpusztult budai templomtoronynak. Nagyon érdekesek ezek a kapcsolatok a két város, a két régió között.
