Futakon koszorúzással, Újvidéken pedig történelmi előadásokkal és alkalmi műsorral emlékeznek meg gróf Hadik András halálának évfordulójáról március 12-én, vasárnap. A rendezvény fő szervezője a hertelendyfalvi Tamási Áron Székely–Magyar Művelődési Egyesület, társszervezője pedig a Magyar Nemzeti Tanács.
Miért fontos az, hogy Hadik jobban benne legyen a vajdasági magyarság körében a köztudatban? Haditettei révén – hadvezéri mivolta okán, vagy pedig azért, mert közjogi méltóság, korának egy modern földbirtokosa volt? – kérdeztük Molnár Tibor főlevéltárostól, az MNT kulturális bizottságának tagjától.
Hadikot ábrázoló festmény a futaki templomban (Fotó: Ótos András)
– Gróf Hadik András a XVIII. század jeles magyar történelmi szereplője. Katonaként, diplomataként és földbirtokosként is fontos szerepet játszott, számunkra valamennyi tevékenysége alapján kiemelkedően fontos. A berlini „huszárcsíny” megalapozta hírnevét, és bizonyította a birodalom iránti elkötelezettségét, a székelyekhez való viszonyulása pedig remek diplomácia érzékét. Vidékünkön a XVIII. század a török hódoltságot követő újrakezdés időszaka. Ezen a területen a hódoltság 150 éve alatt számos település elpusztult, a lakosság megritkult, az itt élők nemzeti összetétele jelentősen megváltozott. A törökök kivonulását követően hatalmas lakatlan, gazdálkodásra alkalmas területek maradtak. Ezt kellett benépesíteni és bekapcsolni a Habsburg birodalom gazdasági vérkeringésébe. Komoly feladat volt ez, amit Futak és környékének esetében Hadik András 1771-től kiválóan megoldott. Hadik ekkor már tapasztalt katona és diplomata volt. Tudta, hogy a hadsereg működésénél is mennyire fontos a hadtáp és az ellátás: futaki birtokát is ennek szellemében szervezte meg. Úgy volt jó gazdája a birtokának, hogy – mivel a gazdálkodáshoz keveset értett és ideje sem volt rá – a gazdasági tevékenységek zömét (pl. mészárszék, sörfőzde) kiszervezte, szakembereknek bérbe adta. Így ezek célirányosan, közös megelégedettség mellett működtek és hajtottak hasznot. Felvilágosult földesúrként Hadik gróf azzal is tisztában volt, hogy a közösség működéséhez a feltételeket is meg kell teremteni. Ezért gondoskodott róla, hogy jobbágyainak papja, tanítója és orvosa is legyen – ez pedig abban az időben nem volt bevett szokás. A közösség iránti gesztusát jelzi az is, hogy kastélyának építésére csak a templom és az iskola után került sor. De vallási toleranciája is elismerésre méltó, hiszen ez sem volt a kor jellemzője.
Molnár Tibor
Úgy tudjuk, az MNT szeretné, ha rendszeressé válna a Hadikról való megemlékezés. A szakemberek kétségtelenül izgalmas tényeket tudnak az elkövetkező években is közölni a jeles történelmi személyiségről. Folynak még kutatások, illetve szükségesek még kutatások Hadik gazdag és sokrétű életpályájának egyes szegmenseiről, vagy tisztán áll előttünk mindaz, ami miatt neve ilyen fényesen fennmaradt az utókornak, ám amiről a szakemberek természetesen jóval többet tudnak, mint az átlagpolgár?
– Gróf Hadik András életpályája már kellően kikutatott, ellenben vidékünkön kevésbé ismert. Bízok benne, hogy Katona Csaba és Lázár Balázs budapesti történészek előadása ebben majd előrelépést eredményez. Nem utolsósorban jelentős lesz, ha Vajdaságban is bemutatják az életéről frissen készült, látványos történelmi filmet. Fontos, hogy a Hadikról való megemlékezés közösségi szinten is hagyományossá váljon, emléke elevenen éljen az újvidéki/futaki és a környékbeli közösség emlékezetében. Ami fontos lenne, az a korszak – a XVIII. század második felének – helytörténeti vonatkozású kutatásai. Szükséges, hogy pontosan feltérképezzék a vidék társadalmi és gazdasági fejlődését, amire Hadik tevékenysége is rányomta a bélyegét. Ilyen irányú kutatások már korábban is folytak, de ezeket mindenképpen érdemes aktualizálni, hiszen Hadik emlékezete nemcsak a magyarok, hanem az itt élő szlovákok és szerbek számára is megkerülhetetlen.
Nyitókép: Hadikot ábrázoló festmény a futaki templomban (Fotó: Ótos András)
