Belgrádban, a Köztársaság téren található Nemzeti Múzeum már majdnem 15 éve zárva van a látogatók előtt. Az elmúlt időszakban számos botrány ütötte fel a fejét, egyesek arról beszéltek, hogy több olyan értékes műkincs található a Nemzeti Múzeumban, amely nem illeti meg, sőt, vannak, akik azt állítják, hogy szándékosan tartják zárva a múzeum kapuit, hiszen így a műkincsek többségét hamisítványra cserélhették, minden következmény nélkül.
A Nemzeti Múzeumban még 2000-ben kiderült, hogy a műkincsek veszélybe kerültek, ugyanis a termek, ahol tartották őket, nem voltak kellőképpen klimatizálva. A klímarendszert pénzhiány miatt éveken keresztül nem sikerült felújítani, így 2003-ban végleg bezárták az épületet. Azóta felújításra vár.
Nem a legutóbbi, de az azt megelőző kormány egyik legfontosabb célkitűzései közé tartozott, hogy a több ezer, sok esetben felbecsülhetetlen értékű műkinccsel rendelkező Nemzeti Múzeum felújító munkálatait befejezze. Sőt Ivan Tasovac, az akkori művelődési miniszter még egy órát is helyezett az épület homlokzatára, ami a munkálatok végéig számolt vissza. Az óra már lejárt, le is szerelték az épület homlokzatáról, az épület azonban még mindig nem nyílt meg, a munkálatok még ma is tartanak. Az épület a Köztársaság tér, és a Čika Jovina utca felől is, de a Nemzeti Színház oldaláról is el van kerítve. Az építőmunkálatok kitolódása, illetve annak ténye, hogy számos nagyon értékes műkincs van a múzeum tulajdonában, gyanút kelt egyesekben, hogy szándékosan tartják zárva az épületet.
A GYANÚ ÁRNYÉKA
Csak az elmúlt egy évben több botrányba keveredett a belgrádi Nemzeti Múzeum. Egyrészt múlt év novemberében az olasz ügyészség nyomozást indított Tiziano, Tintoretto és Carpaccio középkori olasz festők 8 festménye kapcsán, amelyek a müncheni szövetségi gyűjtőközpontban azok közé a műkincsek közé tartoztak, amelyeket a második világháború után vissza akartak szolgáltatni jogos tulajdonosaiknak, mégis Jugoszláviába kerültek, és állítólag most a Nemzeti Múzeum képtárát gazdagítják.
De felütötte a fejét az a hír is, hogy a Szerémségi Múzeum tulajdonát képező, milliós értékű arany avar öv is eltűnt, miután a Nemzeti Múzeumnak adták restaurálásra. Egyes feltevések szerint ugyanis a Nemzeti Múzeum elutasította, hogy az övet visszaszolgáltassa, elképzelhető, hogy egy utánzatot adtak vissza, az eredeti öv pedig eltűnt.
Emellett egy felbecsülhetetlen értékű germán fibulát (melltűt) is a Nemzeti Múzeumba küldtek konzerválásra, ahonnan ellopták, később pedig a New York-i Metropoliten Múzeum gyűjteménye között fedezték fel.
Talán ezek a végtére igazolást nem kapott, de valósan meg nem cáfolt botrányok kelthettek gyanút egyes szakértőkben, hogy miért van zárva még mindig Szerbia egyik legfontosabb kulturális intézménye.
Az egyik szerbiai hetilap, a Newsweek információi szerint két ismert szerbiai festő arra gyanakszik, hogy az elmúlt 15 évben a Nemzeti Múzeum képei közül többet is hamisítvánnyal cseréltek fel, az eredeti pedig a feketepiacon kelt el.
Mint azt a műkincsek eladásával, illetve azok megtalálásával foglalkozó szakemberek állítják, egyáltalán nem ritka eset, hogy a múzeumokban található eredeti műkincset hamisítványra cserélik. A világban több mint 200 festménylopásról szóló jelentés létezik, és több mint 500 jelentés, amikor az eredeti műtárgyat hamisítványra cserélték. A legtöbb esetben a lopásokban belső ember is részt vett. Ton Cremers, a Museum Security Network szervezet megalapítója szerint ezért is megalapozott az aggodalom, hiszen ha belső ember segíti ezeket a visszaéléseket, a lopást hosszú éveken keresztül nem is lehet feltárni.
Dick Ellis, a Scotland Yard volt ügynöke, az Art Managment Group eltűnt műkincsek feltárásával foglalkozó cég tulajdonosa, amelynek van belgrádi kirendeltsége is, elmondta, ugyan nem hallott arról, hogy képeket loptak volna el a szerbiai Nemzeti Múzeumból, vagy hogy az eredetit hamisítvánnyal cserélték volna fel, de miután a múzeum a balkáni háborúk okozta következmények miatt tart már hosszú évek óta zárva, lehetetlen a műkincseket biztonságos körülmények között itt tartani. Az épület már nem biztonságos. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy Szerbiában, de a Balkán országainak egyikében sem, pénzhiány miatt a múzeumok és műkincsek biztonsága nem élvez elsőbbséget.
EL KELL OSZLATNI A KÉTELYEKET
Azok, akik együttműködtek a Nemzeti Múzeum munkatársaival, elvetik annak lehetőségét, hogy az eredeti műkincseket bárki hamisítványra cserélte volna. Sőt felvetik annak lehetőségét is, hogy ha valamelyik festményről kiderül, hogy hamisítvány, már a múzeumba érkezésekor sem lehetett eredeti.
Dragan Karleuša, a bűnügyi rendőrség volt vezetőhelyettese szerint az egyedüli lehetőség arra, hogy eloszlassanak minden kételyt, hogy a szakértők számára hozzáférhetővé tegyék ezeket a műalkotásokat. De ez egyelőre elképzelhetetlen.
Arról viszont, hogy az ország hogyan viszonyul a műtárgyaihoz, sokat elárul két rablási ügy. Karleuša elmondta, hogy Novi Pazarban, a bejárati ajtó üvegének betörése után 24 képet loptak el abból a galériából, ahol kiállították őket. Abból 23-at megtalált a rendőrség. Aranđelovacon pedig az idős biztonsági őrt ütötték le a képrablók. Ezeket a lopott képeket is gyorsan megtalálta a rendőrség, ám a rablókat soha.
ROSSZINDULATÚ FELTEVÉSEK
Nikola Kusovac, a Nemzeti Múzeum igazgatóbizottságának tagja, művészettörténész szerint az eredeti műkincsek hamisítványra való cseréjére csak akkor lehetne gyanakodni, ha a feketepiacon megjelenne az eredeti. Mint mondta, ebben az esetben ők minden eszközzel azon lennének, hogy feltárják, ki cserélte ki az eredeti műkincseket. Miután éveken keresztül ennek az intézménynek a kurátora volt, állításai szerint a műkincsek cseréje lehetetlen.
– Egyik kurátorunk sem engedné meg, hogy bárki olyan kapcsolatba kerüljön a műkinccsel, hogy arról másolatot tudjon készíteni. Egy téveszmében a restaurátorok lehetnének azok, akik hamisítják a műkincseket, de akkor a múzeumi szakértők lehetnének a leggazdagabb emberek Szerbiában, ami nem így van – hangsúlyozta Kusovac.
Gordana Grabež, a Nemzeti Múzeum megbízott igazgatója ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a múzeumban nem naplopók, hanem szakértők dolgoznak, akik nem nagy fizetésért nagyon fontos munkát végeznek.
Vladan Vukosavljević művelődési és tájékoztatási miniszter legutóbbi körsétája során kiemelte, várhatóan a jövő év derekán nyílik meg a múzeum. Mint mondta, a munkálatok valószínűleg már a jövő év elején befejeződnek, de a kurátoroknak még el kell helyezniük a kiállítási tárgyakat, így a múzeum leghamarabb 2018 közepén nyílhat meg a látogatók előtt.
