„Célunk gyarapítani a kultúrát”

Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke beszéde elején ihletőnek nevezte a helyszínt, amely a magyar szecesszió fontos műemléke, a továbbiakban pedig az MNT törekvéseiről szólt. 

– Az MNT az elmúlt három évben döntéseket hozott arról, hogy melyek azok a közintézmények, amelyek a kultúra szempontjából a legfontosabbak Vajdaságban. Ezeknek a közintézményeknek egy része esetében társalapítóvá vált az MNT, és ezzel létrejött egy intézményi háló. Az elmúlt időszakban szóbeszédeket lehetett hallani azzal kapcsolatban, hogy bizonyos intézményeket az MNT-hez kötünk, akár alapítóivá lépve elő vagy kiemelt jelentőségűnek nyilvánítva. Egyesek azt állítják, hogy szeretnénk politikailag kisajátítani ezeket az intézményeket. Miután viszont a kiemelések megtörténtek, az elmúlt időszak azt bizonyította, hogy ilyen úgymond rátenyerelésről szó sincs, az intézmények ugyanúgy folytatják tevékenységüket, mint azelőtt, és inkább hangsúlyosabbá vált a közös gondolkodás. Mindenképpen szerettük volna a közművelődési életünk szereplőit minél jobban összefogni, hogy minél több olyan fejlesztés kapjon támogatást, amely nem öncélú, hanem a kultúránk egésze szempontjából jelentős. A kulturális stratégia azért született meg, hogy ezek az intézmények maguk is felismerhessék a lehetőségeket, amelyeket a saját javukra fordíthatnak, és ezáltal a magyar kultúrát gazdagíthatják. Megfogalmaztuk, hogy nem célunk csupán megőrizni elődeink örökségét, hanem az is célunk, hogy gyarapítsuk a kultúrát. Ebben van óriási szerepük ezeknek az intézményeknek. Ennek egyik megnyilvánulási folyamata, hogy az MNT pénzzel is támogatja a kiemelt jelentőségű intézményeket. Nem vállaljuk át az önkormányzatok, a tartomány vagy köztársaság kötelezettségeit, viszont megpróbálunk azokra a dolgokra pénzt biztosítani, amelyekre egyéb forrásból nem jutott elég. Olyan projektumoknak adunk lehetőséget, amelyek beleilleszkednek a kulturális stratégiába, amelyeket az intézmények fontosak tartanak – hallottuk Korhecz Tamástól. Hozzátette, hogy az MNT ajtaja nyitva áll az intézmények vezetői és fejlesztési ötletei előtt.

Lovas Ildikó, az MNT művelődési tanácsosa a továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy nem csak a kiemelt jelentőségű intézményeknek van összekötő szerepük:

– A kulturális örökség őrzése és az értékteremtés az, amit az MNT a kultúrpolitikában a leginkább fontosnak érez, és ezt egyként tartja fontosnak. Eleinte úgy képzeltem, hogy elegendő ezt a kettőt támogatni, de mára rádöbbentem, hogy nem, mert nem csak ezekről van szó. Arról is szó van, hogyan alakul a vajdasági magyar kulturális kánon, ki rakja kánonba az értékeket, ki tartja életben, és ki mondhatja meg, mi lehet a része, valamint ki az, aki értékeli majd a minőséget, amit intézményeink létrehoznak. Elsősorban a kritika, a befogadó közönség, de semmiképpen sem a társalapító vagy alapító MNT. Abban viszont közös a felelősségünk az intézményvezetőkkel, hogy kialakítsunk egy kánont – mondta a művelődési tanácsos, a továbbiakban pedig a magyarkanizsai CNESA, a Topolyai Népkönyvtár, a zentai Thurzó Lajos Művelődési Központ, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet, a Kosztolányi Dezső Színház és a Szabadkai Városi Múzeum vezetői aláírták a szerződést, valamint támogatást kapott a szabadkai Népszínház is.

A megjelenteket Hulló István, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója is üdvözölte. Mint azt elmondta, megtiszteltetés számukra, hogy erre a jeles eseményre intézményükben kerülhetett sor. Az igazgató bemutatta a múzeum épületét, és említést tett a berkeiben folyó tevékenységekről is. A többi között szólt egy nagy értékű beruházásról is: 

– A Magyar Galéria mint adomány és hagyaték, a hetvenes évek derekán került birtokunkba, de azóta se tudtuk kiállítani. Ez a galéria a legjelentősebb magyar képzőművészek alkotásaiból áll. Jelenleg is folynak a törekvések a kivitelezés irányába, és reméljük, hogy jövő év elejére megvalósulhat.