2024. szeptember 3., kedd

Nyelvünkről, hitünkről, kultúránkról

A nyelv, a hit és a kultúra atyafisága címmel zajlott irodalmi beszélgetés a szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesületben

A rendezvény címe az egy éve elhunyt Szöllősy Vágó Lászlóhoz köthető. Róla, feleségéről Veronikáról, valamint a vajdasági magyar művelődési életben betöltött fontos szerepükről emlékeztek meg az est vendégei.

Dr. Koncz Gábor Ph.D főiskolai és egyetemi magántanár, a Magyar Comenius Társaság alelnöke, a TIT Stúdió Egyesület elnöke a közös törekvésekről, a Kárpát-medencei magyarok találkozásáról és a magyar–magyar párbeszédről is szólt. Mint azt megtudtuk, Szilaveczky Csilla, az egykori Magyar Kultúra Alapítvány titkára, a magyarság szempontjából Vajdaságot nevezte meg először problémás térségnek. Kezdeményezésére Vajdasági Napokat szerveztek, ebből pedig kinőtte magát a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok.

– Tevékenységünk tizenkilenc évig összefonódott Szöllősy Vágó László és Bata Veronika áldásos munkájával – hallottuk dr. Koncz Gábortól, Szilaveczky Csilla pedig nehéz, de nagyon szép időszakról, és eredményes együttműködésről számolt be:

– Csodálatos volt az a tizenkilenc év, amit a munkatársaimmal tölthettem. Egyformán munkatársnak tekintettem a magyarországi és a külhoni segítőtársainkat is. Minden régióból azok álltak mellénk, akik ugyanannyira elhivatottak voltak, és ugyanúgy fontosnak tartották a találkozóinkat és a közös programjainkat, mint alapítványunk. Mégis, mindenki közül kimagaslott Szőllősy Vágó László – emelte ki a titkár.

Msgr. Bogdán József nagykikindai lelkipásztor, költő, a rendezvény címe kapcsán azt taglalta, hogy a vers erősíti-e a hitet, vagy a hit a verset, hiszen mint mondta, falusi papként megihlette az élet és a Biblia olvasása egyaránt:

– Olyan helyeken is tartottam szentmisét, ahol csak egy hívő volt, vagy egy se, vagy a szabad ég alatt, és a madarak voltak a kántoraim. Ezek olyan élmények, amelyek versírásra ihlettek és a mai napig is erősítenek. Legszívesebben arra emlékszek vissza, amikor megalapítottam a Kálmány Lajos-emléknapokat, vagy amikor író-olvasó találkozókat szerveztünk a kilencvenes évek háborúja idején, amikor ezt mások nem merték – mondta, és egy verse kapcsán kiderült, hogy olykor a pap is gyötrődik. A Mi keresztények vagyunk című költeménye a valódi keresztényi értékekre emlékeztet, ezt az est házigazdája, Miklenovics Aranka, a Lányi Ernő IME művészeti vezetője olvasta fel.

A rendezvényen fellépett a Lányi Ernő IME Veronika népdalköre is, Bogdán József Fohász a déli végeken című versével, amelyet Szöllősy Vágó László zenésített meg. A vers kapcsán Mihályi Katalin, a Lányi Ernő IME elnöke, lapunk művelődési rovatának szerkesztője arról szólt, hogy ezt a verset először Szöllősy Vágó László és zenekara előadásában hallotta:

– Illusztrációként két térképet mutatott be. Mindkettő Vajdaságot ábrázolta. Egyik az ötvenes évekbeli állapotokat, pirossal megjelölve, hogy Bácskában, Bánságon és Szerémségben hol működtek magyar iskolák, a másik térkép pedig a kilencvenes évek végit, amikor fehéren maradtak azok a helyek, ahol megszűntek. Miközben a megzenésített verset hallgattuk, döbbenetes volt látni a rengeteg fehér foltot a második térképen – emlékezett vissza Mihályi Katalin.