A jelenleg is zajló Szarajevói Filmfesztiválon bemutatták Dragan Bjelogrlić А formula őrzői (Čuvari formule) című, az egykoron, a Vinčai Kutatóintézetben zajló titkos nukleáris kísérletekről, illetve ennek során bekövetkezett incidensről szóló filmjét.
Dragan Bjelogrlić a film kapcsán a Nova S hírportálnak azt nyilatkozta, hogy az esemény, amiről a film szól, mintegy 60 évvel ezelőtt történt, de manapság is igencsak aktuális.
„Amikor elkezdtünk dolgozni a forgatókönyvön, a nagyvilágban éppen akkor mutatták be a Csernobil című mini-sorozatot és ekkor mindenki azt mondta, hogy ez a szerb Csernobil, majd pedig feledésbe merült az egész. Most, amikor bemutatták az Oppenheimer című alkotást, akkor többen megjegyezték, hogy ez a szerb Oppenheimer. Nem, szó sincs erről. Ez A formula őrzői" – nyilatkozta a szerb színész és filmrendező, majd pedig hozzáfűzte, hogy a filmet készítő forgatócsoport nagyon örül annak, hogy a történetet egy univerzális, mindenhol érthető nyelven sikerült elmesélniük.
A film forgatókönyvét Vuk Ršumović, Ognjen Sviličić és Dragan Bjelogrlić jegyzi. Az alkotás világbemutatója a nemrég megrendezett Locarnói Filmfesztiválon volt, ahol a Variety filmes magazin legjobb filmnek járó díját és a leglenyűgözőbb üzenetet hordozó alkotásnak járó Zöld leopárd-díjat is elnyerte.
A CobraFilm és az United Media égisze alatt készült film hidegháború korszakába kalauzol el minket, amikor is vasfüggöny kettéosztotta Európát, a világot pedig két egymással szemben álló, nukleáris arzenállal rendelkező politikai és katonai szövetségbe tömörítette. Akkoriban a nukleáris háborútól való félelem miatt számos ország kétségbeesett kísérleteket tett arra, hogy elkészítse a saját atomfegyverét, illetve, hogy gyógymódot találjon a radioaktív sugárzással szemben.
A filmben a francia Alexis Mamenti, Jeremy Laert és Oliver Barthelemy mellett olyan szerb színészek is játszanak, mint Radivoje Bukvić, Predrag Miki Manojlović, Jovan Jovanović és Alisa Radaković.
Fotó: filmtv.rs
Josip Broz Tito, Jugoszlávia elnöke és marsallja 1958. május 17-én, a Vinča Nukleáris Intézetben működésbe helyezte az akkori ország első atomreaktorát. Azonban öt hónappal később meghibásodás történt a reaktoron belül, aminek következtében hatalmas dózisú sugárzás érte a kutatókat, akiket akkoriban még nem tudtak kezelni az ország területén, és ezért rögtön másnap egy párizsi klinikára szállították őket, ahol a gyógyászat történetében először rajtuk végeztek el csontvelő-átültetést. A műtétet a hat kutató közül öten túlélték és felépültek, egy közülük viszont belehalt az őt ért sugárzásba. Mivel akkoriban a nukleáris kísérletek államtitoknak minősültek, így a kutatóintézetben bekövetkezett incidensről mindössze szűkszavú hírek jelentek meg az akkori médiumokban, s ezért olyan híresztelések, összeesküvés-elméletek is elterjedtek a baleset kapcsán, hogy a tudósok, Josip Broz Tito utasítására – Aleksandar Leka Rankovićtynak, Tito titkosszolgálata főnökének és Jovo Kapčićnak, az Állambiztonsági Hivatal (UDBA) egykori tábornokának a vezetésével – valójában egy atombomba kifejlesztésén dolgoztak, az incidenst követően viszont Jugoszlávia leállította az atomfegyverkezési programját.
Nyitókép: Medija centar Beograd /en.wikipedia.org
