A Magyar Nemzeti Tanács legutóbbi ülésen elfogadták Forum Könyvkiadó módosított ügyviteli tervét, s ezzel együtt a szerb–magyar középszótár megjelentetését is jóváhagyták. A szótár dr. Mirjana Burzan újvidéki nyugalmazott egyetemi tanár és dr. Kacziba Ágnes szegedi egyetemi docens 10 éves közös munkájának eredménye. A projekt megvalósulását mintegy 3,6 millió dinárral támogatta az MNT. A szótárkészítés részleteiről Mirjana Burzant kérdeztük.
Már régóta nagy szükség van a szerb–magyar középszótárra. Meddig jutottak a szótár elkészítésében?
– A legnagyobb szerb–magyar szótár utolsó kötetét, amelyet az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén állították össze és amelynek a főszerkesztője Kovács Kálmán volt, négy évtizeddel ezelőtt jött ki a nyomdából. Minden nyelv nagyon gyorsan gazdagodik új szavakkal és kifejezésekkel, ez az emberi tevékenység minden területét felölelő fejlődés eredménye. Ezt mind figyelembe véve teljesen érthető, hogy a két-három már meglevő szerb–magyar kisszótár nem tudja teljes mértékben kielégíteni a mai szótárhasználók igényeit. Ugyanakkor szeretném kihangsúlyozni, hogy a Kovács Kálmán-féle szótár nagyon értékes és megkerülhetetlen segítség a régebbi irodalmi szövegek fordításakor.
Kinek az ötlete volt elkészíteni az új szótárt?
– Az, hogy elkerülhetetlen minél előbb összeállítani a szerb–magyar és a magyar–szerb szótárat, már régóta elfogadott nézet és el is kezdtek rajta dolgozni, de most nem erre szeretnék kitérni. Maga az ötlet és az óhaj, hogy összeállítsak egy szerb–magyar középszótárat akkor keletkezett, amikor ajánlatot kaptam az Újvidéki Tankönyvkiadó Intézet igazgatójától. Az ajánlat szerint a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék néhány munkatársával a már létező háromkötetes szerb–magyar szótárat kellett átszerkesztenünk úgy, hogy eltávolítsuk az archaikus szavakat és olyan új szavakat illesszük be, amelyek az elmúlt évtizedekben gazdagították a szerb nyelv szókészletének lehetőségeit és amelyek alkalmazása megkerülhetetlenné váltak. Idővel rájöttem, hogy ez az eljárás nem célszerű, sokkal több igyekezetet és időt követelne mintha egy teljesen új szótárat készítenék.
Mikor kezdett el dolgozni az új szótáron és kik a munkatársai?
– A munkaéveim végén kidolgoztam a koncepciót. Bizonyos kérdésekkel kapcsolatban konzultáltam dr. Kacziba Ágnessal, aki a Szegedi Egyetem Bölcsészettudományi Karán a Szlavisztika Kar docense és akire egész idő alatt szerzőtársamként tekintek. Dr. Kacziba elfogadta a szótárkészítésre való felkérésemet, amelynek nagyon megörültem, mivel 18 évig tartottam vendégelőadásokat a Szegedi Egyetemen és meggyőződtem a kiváló szerb nyelvismeretéről. 2003. április elsején láttam munkához. Először leellenőriztem a koncepcióm helyességét és akkor a kapcsolódott be szerzőtársam a munkába. Eleinte nagyon lassan haladtunk, ezért megkértem Andrić Edit tanárnőt, hogy csatlakozzon hozzánk, egy darabig együtt dolgoztunk.
Hogyan zajlott a szótárkészítés folyamata?
– Az elmúlt év derekán a szótár elkészült, de azóta is új egyre gyakrabban használt szavakat és kifejezéseket jegyzünk le, amelyeket majd a nyomtatáskor hozzáadunk a kész anyaghoz. A nyomtatás akkor kezdődik, amikor a Forum Könyvkiadó Intézet eleget tesz a szerződésben foglalt feltételeknek. Tehát elmondhatjuk, hogy a szótáron több mint 11 évig dolgoztunk intenzíven. A munka kezdete után nem sokkal nyugdíjba vonultam és naponta 7-8 órát dolgoztam rajta.
A szótárral kapcsolatban megközelítő adatokkal tudna-e szolgálni?
– A szótár jelenleg kicsivel több mint 33 600 címszót tartalmaz, amelyek még különböző szakterületekről kb. 6500 terminust és állandósult szókapcsolatot foglalnak magukba, emellett több mint 2200 frazeologizmussal szolgál.
Jelenleg min dolgozik?
– Az elmúlt napokban elkezdtem dolgozni a szerb–magyar frazeológiai szótár koncepcióján. Szeretném, hogy mihamarabb elkészüljön ez a szótár. Ebbe a munkába szintén bekapcsolódott dr. Kacziba Ágnes és dr. Marija Cindori Šinković, a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanára.
