Dr. Silling István és Juhász Gyula (Ótos András felvétele)
Bácskertes (Kupuszina) népzenéje egyedülálló Vajdaságban, erről kedden meggyőződhettek az újvidéki 21. Nemzetközi Könyvszalon látogatói. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet a Forum Könyvkiadó Intézettel közös kötetét mutatta be kedden. Bodor Anikó Széles a Duna. Kupuszinai népdalok című népdaloskönyvéről dr. Silling István bácskertesi (Kupuszina) néprajzkutató beszélt, Juhász Gyula, a kézirat gondozója és kottagrafikusa a kötet CD-mellékleteinek hanganyagából mutatott be részleteket.
A bácskertesi származású és a faluban élő dr. Silling István néprajz- és nyelvjáráskutató felhívta a figyelmet, hogy amilyen sajátságos a falu népzenéje, olyan sajátságos a nyelvjárása is.
– A kutatásaim során gyűjteni kezdtem a népdalokat, és most egy nagy álom vált valóra. 35-36 évvel ezelőtt már felötlött ennek a könyvnek a kiadása, akkoriban beszéltem Bodor Anikóval, hogy be kellene gyűjteni a falu népdalait. A legidősebb adatközlőnk 1873-ban született, a legfiatalabb pedig 1966-ban. Több mint 1200 dallamfelvételünk van, ebből kellett kiválogatni 544-et – részletezte dr. Silling.
Ha kategorizáljuk a népdalokat, akkor elmondhatjuk, hogy a kötetben altatódalok, kiszámolódalok, gyermekdalok, szerelmi dalok, párosítódalok, lírai dalok, lakodalmi dalok, balladák, virrasztók, az egyházhoz és az ünnepekhez kötődő énekek, búcsúztató énekek, sirató énekek, pajzán nóták, paródiák stb., tehát az élet minden területéhez kapcsolódó népdalokat találunk.
– A népdalok gyűjtésében többek között részt vett Tripolszki Géza, Burányi Béla, Király Ernő, Marásek Gáspár és a diákjaim segítségével jómagam. Nyugat-Bácska nélkül nem lehet elképzelni a vajdasági magyar kultúrát. A nyelvészek feltevése szerint Bácskertes palóc falu, amelynek a nyelvjárása az egész Kárpát-medencében egyedülálló – mutatott rá a néprajzkutató.
