Óvodától egyetemig címmel arról szervez tanácskozást a szabadkai Magyar Tannyelvű Karon szombaton a Kiss Lajos Néprajzi Társaság, hogy milyen lehetőségei vannak a néprajz oktatásának a magyar diákok, egyetemisták számára. Vajdasági magyar és anyaországi szaktekintélyek mondják el a témával kapcsolatos véleményüket, gondolataikat.
– A néprajzot elsősorban a népköltészet megközelítéséből az általános iskolákban a magyar nyelv és irodalom tantárgyból tanítják, a magyar történelem oktatása az előirányzott tanterv mellett a tanár hajlandóságától, szándékától függ. A Magyar Nemzeti Tanács felismerve azt, hogy a történelemben, a néprajzban számos olyan lehetőség van, ami a nemzeti önismeretünk, identitásunk meghatározója, formálója és őrzője lehet, ezért döntöttünk úgy, hogy a szakma bevonásával lépéseket teszünk annak irányában, hogy a néprajz és végső soron a történelem is olyan formában oktatható legyen, amely a magyar közösség megmaradása szempontjából fontos – mondta dr. Papp Árpád, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke, az MNT elnöki tanácsadója. Mint mondta, a hivatalos tanterv lehetőséget ad erre, alsóbb osztályokban a Néphagyományok, a felső tagozaton pedig A mindennapi élet a múltban című, szabadon választható, fakultatív tantárgy keretében. Ezzel a lehetőséggel élnünk kell.
@kc = FAKULTATIV TANTÁRGYKÉNT
– Mindenki attól fél, hogy újabb terheket igyekszünk róni a gyerekekre, de nem erről van szó. Az identitásunk megőrzése és fejlesztése terén komoly mulasztást követünk el, ha arra várunk, más tervezze meg a számunkra lényeges dolgokat. Tehát, élünk a lehetőséggel, és a történelemtanárok, néprajzkutatók, majd a továbbiakban irodalmárok, helytörténészek bevonásával szeretnénk egy olyan tantervet megalkotni, amely azokat a hiányokat hivatott pótolni, amelyek e téren oktatási rendszerünkben jelen vannak. A szakemberek által kidolgozott anyagot az MNT továbbítja az akkreditációs bizottságnak. Hisszük azt, hogy a tartományi oktatási titkárság támogatni fogja elképzelésünket, s e fakultatív tantárgy tantervét a belgrádi oktatási minisztérium is elfogadja. Második lépés lesz a tankönyv megírása. Idén szeptemberben még nem indulhat be az oktatás, de ez a vázolt elfogadtatási folyamat igen.
Mint dr. Papp Árpád kérdésünkre elmondta: nem lenne jó, ha ez lenne az egyetlen tantárgy, amely múltunkkal foglalkozna, ha ebbe az egy órába sűrítenék be azt, ami a mi gazdag kultúránkra vonatkozik. Mivel a tanároknak lehetőségük van az órák bizonyos hányada felett rendelkezni, jó lenne, ha ezt a hivatalos tantervből hiányzó, magyar jellegű, magyar szellemiségű tartalmak pótlására fordítanák. Egy egészséges kooperációnak kellene működnie a tanárok, tantárgyak, tudományágak között. Enélkül csak elszigetelt, párhuzamos szálak futnak, és nem sodródnak össze kötéllé.
@kc = A SZAKMÁÉ AZ ELSŐ SZÓ
A kérdésre, hogy ki oktathatná a tárgyat, dr. Papp azt válaszolta, hogy óvónők, tanítók, történelem és irodalom szakos tanárok, akiknek van affinitása e témakörhöz, éreznek elhivatottságot magukban. Szakemberek felkészítenék őket e tantárgy oktatására. Átképzéssel, részképzéssel felkészítenék a leendő oktatókat, s a néprajznak az egyetemi oktatásban is megfelelő hangsúlyt kell kapnia.
Mindehhez most szombaton történik meg a kezdőlépés a tanácskozáson, ahol Józsa László, az MNT elnöke köszöntője után dr. Papp Árpád a néprajz oktatásának törvény adta kereteit és lehetőségeit ismerteti. A szakemberek egyik szekcióban a néprajz oktatásának az óvodai és az általános iskola alsó tagozatán meglevő lehetőségeiről értekeznek, az anyaországi tapasztalatokat is ismertetik a meghívott előadók (dr. Szőke Anna, Bali János (Budapest), Karácsony Molnár Erika (Vác), Raffai Judit (Szabadka)). A másik szekció az általános iskola felső tagozatán, középiskolában a néprajz mint választható tantárgy bevezetésének lehetőségét, az egyetemi néprajzoktatás témakörét járják körül a neves szakemberek (Jung Károly (Újvidék), Barna Gábor és Simon András (Szeged), Voigt Vilmos (Budapest), Klamár Zoltán (Aszód–Magyarkanizsa) és Pap Árpád (Szabadka)).
@kc = A NÉPRAJZ A MINDENNAPOKBAN
– A népi hagyományok olyan tudásanyagot jelent, amelyt régen a családban, a közösségen belül átörököltek és megtanultak. A néprajznál szélesebb tudomány nincs, mert az élet minden területét, az egész környezetünket érinti, – legyen szó találós kérdésről vagy a vízről –, egy általános műveltséget ad, jól használható a mindennapi életben – hallottuk dr. Raffai Judit néprajzkutatótól. – A gyerek megtanulja például, mit csináltak, mit ettek pünkösdkor elődeink, milyen lehetett az élet, amikor gyertyával világítottak, vagy például hogyan fejlődött Szabadka, milyen szerepet játszott ebben az állattartás, és miért éppen akkor épült fel a Városháza, amikor. Ilyen összefüggéseket is megtanulhatnak. Most is vannak részinformációik, de összefüggéseiben az egészet nem tudják áttekinteni. A néprajznak nagyon jó rendszerei vannak, s ez a tudományág rávezeti a gyerekeket a logikus gondolkodásra, arra, hogy a körülötte levő dolgokat egy rendszerbe tudja elhelyezni – magyarázta a néprajzkutató. Mint Raffai Judit megemlítette, számos pedagógusunk felismerte a néprajz oktatásának fontosságát: sok óvónő, tanítónő fontosnak tartja a betlehemezés szokásának elsajítíttatását a diákjaival, illetve igen sok helyen tanítják az alsó tagozatokon a népi hagyományok nevű fakultatív tantárgyat. Persze, nem mindegy, honnan merítik az ismereteket, fontos, hogy ne más tájegység szokása legyen, amit esetleg az internetről szerez be a pedagógus, hanem a mi helyi hagyományunkat tanítsa meg diákjaival. A pedagógusokat erre fel kell készíteni, segítséget kell nekik nyújtani, hisz a vajdasági néprajz nagy hagyománnyal, jó alapművekkel rendelkező tudomány. A magyar szakos tanárok jól képzettek e téren, ott a néprajzoktatásnak nagy hagyománya van. A történelem tanszéken ez igen hiányos. Az óvóképzőben és más szakokon is fontos lenne a néprajzi ismeretek elsajátítása. Ám minderről még sok szó esik majd a tanácskozáson és a továbbiakban is.
@sz = MIHÁLYI Katalin
