Mirko Cvetković szerbiai kormányfő utasította Diana Dragutinović pénzügyminisztert, hogy dolgozzon ki új javaslatot a tiszteletdíjakra fizetett adó elszámolási módjára. Tekintélyes számú civil szervezet, újságíró-egyesület tiltakozott, mert a személyi jövedelem megadóztatásáról szóló – a szerbiai parlament által két hete elfogadott – törvény módosítása és kiegészítése minden tiszteletdíjas személyt és munkatársat alkalmazó intézményt sújt. Cvetković kormányfő azt várja, hogy a Pénzügyminisztérium a legrövidebb időn belül elküldi új javaslatát, amely nem bénítja meg a médiumok és a kulturális és művészeti, valamint a tudományos intézmények működését, áll a Beta hírügynökség jelentésében.
A szerbiai tiszteletdíjasok válságstábot hoztak létre, amely már mintegy 80 szervezet és intézmény támogatását nyerte el. Az egyik internetes portál révén tömörültek, megbeszélést tartottak Belgrádban, hogy milyen lépéseket tegyenek, s az ifjúsági és sportminisztérium ígéretet tett, hogy az érdekükben igyekszik közbenjárni a Pénzügyminisztériumnál, hogy megoldják a gondot, vagy legalább enyhítsék az új előírások következményeit.
A szerbiai művelődési minisztérium a törvényes előírás életbe lépése után néhány nappal hívta fel a figyelmet, hogy a törvénymódosításnak milyen végzetes következményei lehetnek a művészi alkotótevékenységre. A belgrádi művészek képviselői – például Ljiljana Đurić, a szerbiai színházművészek szövetségének elnöke – viszont azt róják fel, hogy miért nem reagált még mielőtt a törvénymódosításra egyáltalán sor került volna, hogy megakadályozza ezt, olvashatjuk a seecult.org honlapon.
A tiszteletdíjak drasztikus megadóztatása mit jelent a gyakorlatban, ezt egyik vezetőjük, Aleksandar Gubaš kérésünkre egy példával illusztrálta: eddig ha a munkaadó 1000 dináros tiszteletdíjat fizetett ki, 684 dinárt kapott a tiszteletdíjas munkatárs ebből kézhez, most már csak 565 dinárt. Ha azt vesszük, hogy nagyrészt munkanélküliekről van szó, akiknek ez az egyetlen bevétele, akkor érthető a felháborodásuk, hisz minden dinár számít.
– Közművelődési intézmény szakmunkatársaként főleg profi művészekkel való együttműködéskor alkalmazunk szerzői tiszteletdíjas szerződést. Ha figyelembe vesszük, esetünkben, azt, hogy egy-egy szerződés teljesítését szolgáló tárgyi műalkotás, vagy szellemi produktum anyagi vonzata mellett egyben és főként a szellemi és általában véve a művészeti világörökség és -tulajdon részét képezi, a jelenlegi drasztikus változtatások hatása épp e szellemi tulajdon devalválódását vonhatják maguk után, ennek devalvációját jelentik. A 2009-es év, melyet az Európai Bizottság a kreativitás és innováció európai évének nyilvánított, egyben –kis iróniával élve: ellenpontként – a gazdasági válság éve is. Kérdés, kinek válság a válság, és lehet-e esély a virulásra? A szellemi tőke, tulajdon értékálló. Értékállóbb mindenfajta pénznél!
Az alkotó, valamint az őket szerződtető szervezetek számára kettős a játékszabály. A kérdés ilyenkor az, hogy az ez évi költségvetésben a szervezet a művész részére előirányzott összeg bruttó értékét, vagy nettó értékét határozta-e meg. Az első esetben az alkotó kap kevesebbet kézhez, a második lehetőség alapján az őt szerződtető szervezet fog a tervezett járuléknál 30–50 százalékkal többet leadózni.
Ezt most félve mondom, tudatlanul: amennyiben az alkotók anyagi háttere engedi, lehetséges, hogy érdemesebb lesz mindenkinek saját vállalkozást nyitni, vagy összefonódva, majd akár klasztert alkotva képviselni egymás érdekeit. Ez lehet a válságban a virulás egyik útja, talán.
Végezetül érdekes momentumnak élhetjük meg, hogy a Szerb Köztársaság kormánya, a szellemi tulajdon világnapjától, április 26-ától számított két egész hetet sem várta ki módosításának életbe léptetésére! – fejtette ki véleményét Sutus Áron.
