Nem csak az egyetemi karok, a szakközépiskolák is saját bevételük 40 százalékától esnek el a parlament által már elfogadott, módosított köztársasági költségvetés miatt. Az iskolák a kiterjesztett tevékenységeikkel tudnak megvalósítani jövedelmet, például a rendkívüli hallgatókkal vagy a műhelyeikkel, ahol a diákok a profiljuknak megfelelően szolgáltatást nyújtanak, s ennek a jövedelemnek a negyven százalékát be kell fizetni az állami kasszába.
Felkerestünk néhány középiskolát, mindenki elégedetlenségének adott hangot, elítélik ezt a szerintük átgondolatlan rendelkezést még azon iskolák is, ahol nincs olyan műhelymunka, amely bevételt jelentene az iskolának. Török Tibor, a csókai Vegyészeti-Élelmiszeripari Középiskola igazgatója, Bem Igor, a szabadkai Közgazdasági Középiskola igazgatója, és Soós Edit, a szabadkai Egészségügyi Középiskola igazgatója is elmondta, nem túl nagy bevételt jelent ez az iskoláknak, olyan apróságokra fordítható, mint például a fénymásoló papír, de ez is segítséget jelent, mert az iskolák nagyon kevés pénzt kapnak a fejlesztésekre.
– Bizarr, hogy még ezt is megdézsmálják – mondta Török Tibor, s Bem Igor is hangsúlyozta, hogy bár nem eget rengető bevételekről van szó, 40 százalékának a megvonása kárt okoz.
Az Egészségügyi Középiskola fodrász szakos hallgatóinak van szalonja, amely nyitott a lakosság iránt, s mivel a tanulók foglalkoznak a vendéggel, jutányos áron készül a frizura. Soós Edit igazgatónő arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek a minimális bevételnek, amelyből a munkához szükséges alapanyagokat fedezik, a motiváció szempontjából is nagyon fontos szerepe van, hogy a diákok még több kedvet kapjanak a foglalkozásukhoz.
– A fodrászszalon nyitottsága is veszélybe kerülhet, vagyis az, hogy vendégeket fogadjunk. Ha elveszik a bevételünk egy részét, magasabb árat kellene kérnünk, és mivel mégis tanulókról van szó, ezt mégsem tehetjük meg – mondta Soós Edit.
