Várhatóan a jövő hét végén vagy az azt követő héten kerül a parlament elé az oktatási törvénytervezet, amellyel kapcsolatban a nagybecskereki Civil Társadalom Fejlesztéséért Központ felemelte a szavát, mert szerintük néhány szakasza hátrányosan érinti a nemzeti kisebbségeket.
A nemzeti és vallási kisebbségek jogainak beszűkülését jelentik a készülő oktatási kerettörvény egyes szakai: a 15 kisebbségi nemzeti tanács közül csupán egyetlen tagot delegálhattak a Nemzeti Oktatási Tanácsba, s ez nem jelent elegendő befolyást, hatásgyakorlást az anyanyelven való tanulás kérdéseiben, valamint az új törvénytervezet szerint a kisebbségek nyelvén való oktatást külön törvénnyel szabályozzák majd – áll a nagybecskereki Civil Társadalom Fejlesztéséért Központ közleményében. Ezzel kapcsolatban kerestük fel Snežana Ilićet,a központ programkoordinátorát, aki elmondta: ilyen külön törvény még nem létezik, nem tudják mi kerül bele, de elég teret adhat a bizonytalanságoknak a kisebbségi nyelven történő oktatás terén.
– A rendelkezéssel, amely szerint a kisebbségi nyelven folyó oktatást külön törvényben szabályozzák, nem kerül veszélybe a kisebbségi oktatás, nem csorbíthatja a jogokat. Nem jelenthet veszélyt a magyar tannyelvű oktatásra vonatkozóan sem – nyilatkozta lapunknak PásztorBálint parlamenti képviselő. – Négy törvényből álló csomag kerül a parlament elé: a legfontosabb az oktatás és nevelés alapjairól szóló törvényjavaslat, azaz az oktatási kerettörvény Nem mondhatjuk azt, hogy tökéletes a nemzeti kisebbségek szempontjából, de amennyire én láttam és a magyar oktatásban jártas szakemberektől is azt hallottam, hogy ez a törvénytervezet sokkal jobb mint a jelenleg hatályos oktatási kerettörvény. Azt az elkövetkező tíz napban döntjük el, hogy nyújtunk-e be módosítási javaslatokat. Fontos még azt is elmondani, hogy a múlt csütörtökön fogadta el a nemzeti tanácsokról szóló törvényt is a kormány, és jelentős hatásköröket irányoz elő a nemzeti tanácsok számára az oktatás témakörében. Ennek tükrében rajzolódik majd ki, hogy a kisebbségi oktatásnak milyen is a helyzete Szerbiában. Egészen biztosan megvalósulnak majd azok a hatáskörök, amelyekről évek óta kitűzött célként beszélünk. Ilyen az intézménylapítás, például iskolák esetében a nemzeti tanácsok lehetnek alapítók, ami úgy értelmezhető, hogy például az igazgató kinevezésénél, az iskolaszék egyes tagjainak a kinevezésénél a nemzeti tanácsoknak lesznek hatáskörei. Fontos a múlt csütörtökön beterjesztett tankönyvtörvény is, amely nagy mértékben liberalizálja tankönyvhasználatot a jelenlegihez képest, így a kisebbségi nyelveken történő oktatásra vonatkozóan is. Fontos, hogy előtérbe kerültek olyan témák is, mint az életfogytig való tanulás elve és a felnőttképzés. Ez a magyarság szempontjából is nagyon fontos. Az elmúlt hónapokban több ilyen témájú konferenciát is szerveztek. A készülő, új oktatási kerettörvénnyel a felnőttképzés is egy megvalósítható dologgá válik, és kialakulhat a felnőttképzés rendszere. Például ez mindenképpen egy pozitívum a mostani, hatályban lévő kerettörvényhez képest.
Pásztor Bálint a kisebbségi nemezetek tanácsai részéről delegálhatott egyetlen taggal kapcsolatban elmondta, első ránézésre igazságtalanságnak tűnik a dolog, mert a 43 tagból csupán egy tagot delegálhatnak a nemzeti kisebbségek a nemzeti tanácsokon keresztül, ugyanakkor úgy gondolja, hogy a Nemzeti Oktatási Tanács már most is hatalmas, és nem abban látja a megoldást, hogy még jobban fel kellene duzzasztani, hanem abban, hogy az előző négyéves gyakorlattal szemben a parlament tiszteletben tartsa a törvénynek azt a rendelkezését, amely azt irányozza elő, hogy a kisebbségi nemzeti tanácsok delegálhassanak egy tagot az Országos Oktatási Tanácsba.
