– Nem dolgozom nagy költségvetéssel, a legnagyobb költségvetésű filmem nem több mint 1 millió euróba került. De így legalább radikális lehetek, szabad, független. A nagy költségvetésű filmek általában koprodukcióban készülnek, és ezáltal a nyomás is nagyobb, a kritikusok hatása is nagyobb – mondta Uli M. Schüppel, az idei Underground Sipirit-díjas német rendező a palicsi filmfesztivál sajtótájékoztatóján. Az említett díjat azok kapják, akik kis költségvetésből maradandót alkottak.
A sajtótájékoztató vendégei voltak az előző este vetített versenyfilmek Palicsra érkezett alkotói, mint ahogyan az új magyar filmek programban elsőként levetített film szereplője is. Megtudhattuk, hogy a versenyprogramban szereplő A látogató című finn–észt–német–brit koprodukció fiatal finn rendezőjének J.P. Valkeapäänak ez a diplomafilmje, s azt is – hogy a kép még színesebb legyen – hogy cseh szereplővel dolgozott. Ugyancsak koprodukcióban készült Peter Strickland brit rendező filmje, egy megerőszakolt, s ezért bosszút állni kívánó, de végül szerencsétlenül járó asszony történetét bemutató Katalin Varga című. A rendező jelenleg Budapesten él, a filmben magyarul beszélnek, és Romániában forgattak. A kérdésre, hogy miért pont így alakult, a rendező elmondta, Európa több országában kopogtatott az ajtókon, s Románia volt hajlandó befektetni a filmbe, s magyarul, néha románul beszélnek, mert Strickland szerint angol nyelven nem lett volna az igazi.
– Koprodukcióknál az a legnehezebb, amikor arra kérnek, határozzuk meg, milyen film is ez. Ezt a filmet az angolok románnak érzik, mert Romániában forgattuk, a románok pedig angolnak, mert én angol vagyok. Márpedig a film nem futball-labda – hallottuk Stricklandtől.
Bahrtalo!(Jó szerencsét!). Ezzel a filmmel kezdődött meg a magyar filmek ciklusa. A film szereplője, Gábor Lajos, aki egyébként nem színész, hanem bádogosmester, elmondta Egyiptomban forgatták a filmet, s nem is volt egyszerű, ugyanis ott szigorú szabályok vannak.
– Az, hogy kutyával nem engedtek be bennünket egy hotelbe, egyáltalán nem volt fikció, ugyanis Egyiptomban a macska a szent, a kutyát tisztátalan állatnak tartják – hallottuk Gábor Lajostól, aki – a tervek szerint – Indiában is forgat egy filmet a Bahrtalo!(Jó szerencsét!) rendezőjével, Lakatos Róberttel.
