Ezek a közgazdászok már megint félrebeszéltek. Azt mondták, hogy recesszióban, tehát a gazdasági visszaesés idején kevesebb pénz jut reklámra. Hát, tévedtek! Pénzügyi kimutatásokkal ugyan nem igazolhatom félreérthetetlen állításomat, de rendszeres tévénézőként igen. Mert én ugyan nem tapasztaltam, hogy akár egy cseppel is kevesebb lenne a reklám, mint korábban, a „bőséges” időkben. Még akkor sem, ha ebben hinni szerettem volna, mert őszintén reméltem, hogy végre megmutatkozik a gazdasági válság első pozitív oldala. Én ugyanis nem vagyok reklámrajongó. Sokáig abban a hitben éltem, hogy ezzel legtöbben így vannak, aztán kiderült, hogy mégsem.
Egy frissen közzétett nemzetközi kutatás szerint a fogyasztók egyáltalán nem utálják a reklámokat. Sőt! A megkérdezettek többsége szerint a reklámok amellett, hogy segítenek a választásban, hozzájárulnak a széleskörű, megbízható és olcsó termékkínálat megvalósulásához.
Sőt, ezen túlmenően a Nielsen piackutató 50 országra kiterjedő felmérése szerint a fogyasztók nagy többsége úgy véli, a reklámok alapvető szerepet játszanak a gazdaság működésében. A válaszadók mintegy 80 százaléka szerint a reklámtevékenység új munkahelyeket teremt, és hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Emellett a megkérdezettek 68 százaléka úgy gondolja, hogy a reklámozás növeli a piaci versenyt, ami jobb minőségű és olcsóbb termékkínálatot eredményez, 81 százalékuk pedig egyetértett azzal az állítással, hogy a reklámok rendkívül hasznos támogatást nyújtanak a különböző sporteseményekhez és kulturális rendezvényekhez. Az emberek több mint kétharmada azért is hálás a reklámoknak, mert ezeknek köszönhetően bizonyos online, televíziós vagy nyomtatott médiatartalmak ingyen vagy nagyon olcsón hozzáférhetővé váltak.
A megkérdezettek a reklámok személyes hasznát is értékelték. 67 százalékuk úgy véli, hogy a reklámokban közölt információk hozzásegítik őket ahhoz, hogy vásárlásaik során a legjobb döntést hozzák. Emellett a többség azt is elismerte, hogy gyakran lát olyan reklámokat, amelyek tetszenek neki.
Érdekes, hogy az európai fogyasztók a legkétkedőbbek, ugyanakkor a csendes-óceáni térségben élők, az afrikai, a latin-amerikai és a közel-keleti fogyasztók az átlagosnál nagyobb bizalommal fordulnak a reklámok felé. Míg például az európaiaknak csak közel 50 százaléka tartja fogyasztói szempontból hasznos információforrásnak a reklámokat, addig a latin-amerikai válaszadók 82 százaléka.
A kutatás eredményei szerint a fogyasztók jobban bíznak a hagyományos médiumokban (tévé, rádió, sajtó) látható hirdetésekben, mint az új típusú felületeken közzétett reklámokban. A legrelevánsabb információforrásnak mégis a különböző cégek saját honlapját találják, a legkevésbé hihetőnek pedig a mobiltelefonokra küldött szöveges hirdetéseket. Abban azonban abszolút fogyasztói egyetértés van, hogy reklámra szükség van, ha van válság, ha nincs. A közgazdászok pedig – ezek szerint –, mondjanak, amit akarnak.
