Macedóniai magyarok, magyar gyökérrel rendelkezők és a magyar kultúrával, nyelvvel kapcsolatban álló macedónok érkeztek Szabadkára a hétvégén, hogy a Magyar Nemzeti Tanács vendégeiként az együttműködés lehetőségiről beszélgessenek. Az együttműködés nyitányaként egyelőre ötletek fogalmazódtak meg többek között olyan programok megvalósításáról mint a vajdasági magyar kultúra megjelenítése, illetve vajdasági rendezvényeken, táborokban való részvétel makedóniai magyar, magyar gyökerekkel rendelkező vagy a magyar nyelvvel, kultúrával szimpatizáló fiatalok számára. A konkrét tartalmak ezt követően születnek meg.
Ahogy azt a megbeszélésen hallhattuk, az MNT célja, hogy a Macedóniában élő magyar közösség számára szakmai és identitást ápoló támogatást nyújtson. Az itt töltött három nap alatt a vendégek ellátogattak Kanizsára, az ottani művelődési egyesületbe és a Nagy József Kreatív Központba, és jártak Zentán is a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetben, és természetesen részt vettek vasárnap a Palicson megtartott Szent István-napi ünnepségen is.
Sutus József, a Makedóniai Magyarok Teleház Szervezete elnöke kérésemre arról mesélt, hogy a '70-es években mindenhonnan kerültek Macedóniába magyarok, akik baráti társaságot alakítva tartottak össze, bejegyzett civil szervezetté 2003-ban váltak. A székhelyük Szkopjéban van. A klub tagjai magyarok, valamint olyan égei macedónok, akik életük egy részét a görög polgárháború miatt Magyarországon rekedve töltötték (mint a most Szabadkára látogatott, szép magyarsággal beszélő Jamovska Arhondula is), sőt egyre több a magyar kultúra iránt érdeklődő macedón is a szervezetben. A legutóbbi népszámláláskor 193-an vallották magukat magyarnak, tehát nem nagy, de annál összetartóbb közösségről van szó, akik különböző rendezvényeket, például szavalóversenyeket szerveznek, és minden évben megemlékeznek a március 15-i eseményekről.
– Évekig zártabb közösségként éltünk, viszont nyitni szeretnénk. A célunk, hogy ápoljuk a magyar nyelvet és kultúrát, a harmadik generációban – ők az unokák, akik már nemigen beszélnek magyarul – pedig erősíteni az identitástudatot, hogy magyarnak is vallják magukat, még ha beszélni már nem is tudnak ezen a nyelven. Szerencsére a macedónok és a magyarok kapcsolata jó, megbecsülik a magyar kultúrát, a macedón gyerekek rendszerint Budapestre járnak osztálykirándulásokra, de ezt a viszonyt is tovább szeretnénk erősíteni, akár azáltal is, hogy a szervezetünkbe vonzunk minél többeket illetve a magyarságról szóló előadássorozatokkal – mondta Sutus József, akitől azt is megtudjuk, hogy a magyar állam támogatásának köszönhetően magyarországi alkotók már többször jártak Macedóniában, most viszont a vajdasági magyar kulturális élet felé is nyitnak. Az itteni művészeket is szívesen látnák. Kiállítások, színházi darabok és egyéb rendezvények kapnának teret. Ebben a lépésben kíván segíteni az MNT is.
A vendégek hangsúlyozták, a nemzeti tanácsba vetett reményünk leginkább a fiataljainkkal kapcsolatban van. Ezt erősítették meg az MNT képviselői is, Siflis Zoltán és dr. Papp Árpád is, akik elmondták, évente 10–12 macedóniai magyar, magyar származású vagy a magyar kultúra iránt érdeklődő fiatalt látnának vendégül az MNT költségén különböző vajdasági rendezvényeken, táborokban, emellett a macedóniai magyarok számára részvételt biztosítanának olyan vajdasági szakmai tanácskozásokon, amelyek tapasztalatait kamatoztatni is tudják majd, s az MNT közvetítő szerepet is vállalni tudna, hogy a macedóniai magyarok szervezete kapcsolatot alakíthasson ki művelődési intézményeikkel.
