2024. augusztus 18., vasárnap

Színek és hangok kavalkádja

Fesztiválközépen: három napja tart és még három napig tart a szabadkai Interetno Fesztivál
Orosz lányok Szabadkán (Tóth Tamás felvétele)

Remélem, hogy jövőre is itt fogunk barátkozni – ezekkel a szavakkal köszöntötte magyarul Saša Vučinić, Szabadka polgármestere Etnopolis polgárait, azaz a VIII. Interetno Fesztivál látogatóit a rendezvény nyitóceremóniáján.

Ismét hallhattunk a multikulturalizmus pozitívumairól, hisz a polgármester és az őt követő felszólaló, Maglai Jenő, a városi képviselő-testület elnöke is hangsúlyozta, hogy Szabadka mennyire szerencsés helyzetben van, amiért három különböző kultúra otthona lehet, így megtanulhattunk nyílt szívvel viseltetni más nemzetiségek kultúrája, hagyományai iránt, és Szabadka az Interetno Fesztivál alkalmával is egy újabb lehetőséget kap arra, hogy ismét bebizonyítsa: jó házigazda akkor is, amikor a világ hozzák érkezik.

Merthogy a világ Szabadkára érkezett – immár nyolcadszor. Ma már harmadik napját éljük a színek és hangok különleges kavalkádjának, a hihetetlen erővel áramló energiáknak. Ha megkérdezték volna tőlem – például a szombati megnyitóünnepség után – , hogy mi az Interetno Fesztivál, én ezt válaszoltam volna, „Az Interetno Fesztivál az, amikor percről percre változik a hangulat, amikor egyik pillanatról a másikra már egy másmilyen ország másmilyen világát ízlelgetheted, és ez jó nagyon.”

Ez a hangulat már a szombati nyitóestén is megalapozódott, amikor először a házigazda Népkör MMK táncosai, a méltán többszörösen kiválóan minősített Róna táncegyüttes vette birtokba a színpadot. A színpadot őket követően sem kímélték a fellépők: az újvidéki, török, orosz és kolumbiai néptáncegyüttesek.

Mindenki másként érte el ugyanazt a hatást, a Városháza melletti teret csordultig megtöltő nézők zúgó tapsát. A magyarok perdülő szoknyái és csattogó csizmái után a szerbek gyors, apró, tipegő léptei keltettek jóleső kontrasztot, hogy azután ismét kicsit másféle energikus produkció következzen: a török férfiak magabiztos, határozott, „kakasos” léptei, és a lányok elbűvölő csípőmozgása. Az egzotikus dallamok után ismét fülünknek ismerős hangokat hallgattunk. Az oroszok megmutatták, hogy kicsi, nagyobb és még nagyobb kendővel is ugyanolyan jól bánnak a színpadon. A nyitóceremóniát a kolumbiaiak produkciója zárta. Már a színfalak mögül felhangzó Ollé! is elég volt arra, hogy tudjuk, bizony ők sem hagyják rezdületlenül a színpad deszkáit.

Mindaz, amit láthattunk, tanulgatható is. A Népkörben, a fesztiválklubban minden este 23 órától más-más nemzet ad ismét ízelítőt tánckultúrájából, immár maguk közé vonva a vállalkozó szellemű fesztiválozókat is.

Ám mielőtt a 20 órakor, az Etnopolisban kezdődő táncpanorámák után átvonulnánk a fesztiválklubba, tegyünk egy sétát a kirakodóvásár standjainál, ahol szebbnél szebb kézműves portékákat csodálhatunk és vásárolhatunk meg, hallgassuk meg és akár táncoljuk is végig a 22 órakor kezdődő etno koncerteket (ma 23 órától a Népkörben a Sheket, holnap 21 órától Etnopolisban a Csík zenekar ad koncertet) vagy látogassunk ki akár már délután 16 órától a városközpontba, hogy meglessük, milyen kézműves munkákat készítenek, milyen tanmeséket hallgatnak a legkisebbek az Aranykapu Játszóházban és az Öko-sarokban. Merthogy mindez része az Interetno Fesztiválnak. Annak a rendezvénynek, amelynek még hátralévő három napján, szerdáig élvezhetjük, hogy a világ ismét Szabadkára érkezett.