Idén is érkeztek kérvények a Tartományi Oktatásügyi Titkársághoz a 15 főnél kevesebb osztályok megnyitása kapcsán. Dr. Jeges Zoltán tartomány oktatási titkár, kérdésünkre válaszolva, hogy a kisebbségi oktatás esetében hogy áll a helyzet, lapunknak nyilatkozva elmondta, Vajdaságban 35 gyerekkel többen vannak a beiratkozottak, mint tavaly, ám a létszámnövekedés nem mindenhol következett be, egyes helyeken több, máshol kevesebb az elsős idén.
Mint megtudtuk, 15 főnél kevesebb elsős tagozat megnyitását engedélyezték az általános iskolákban a teljesség igénye nélkül, többek között Nemesmiliticsen, 9 magyar diákkal, Újvidéken a Nikola Tesla iskolában (9), az újvidéki Sonja Marinkovićban (5), Szajánban (13), Muzslyán (12), Szilágyin (5), Kisoroszon (4), Gomboson (7), Bácsgyulafalván (7), a szabadkai Đuro Salajban (7), Bajmokon (14), Zomborban (8), Doroszlón (4), Tiszakálmánfalván (5).
Az oktatásügyi miniszter legújabb utasítása szerint egy osztály 34 gyerekkel még működhet, ez a maximum, tehát két osztály létrehozása csak 35 és ettől több tanuló esetében lehet. Ez is a racionalizáció egyik lépése, ahogy a Szabadkán bekövetkezett intézkedés is, miszerint a Miloš Crnjanski iskolából öt kisdiákot a szomszédos Jovan Mikićbe irányítottak.
– Mivel a két iskola szomszédos egymással, egy udvarba torkollik a két iskola. Ez logikus lépés. Valamikor a Kertvárosban nagyon sok gyerek volt, a Pedagógiai Főiskolának volt saját gyakorló iskolája, a Miloš Crnjanski. Ez az állapot megszűnt, tetemesen lecsökkent az gyereklétszám. Tehát ez esetben ez logikus lépés. Az nem logikus, ha olyan iskolák egyikét szüntetnék meg, amelyek jó néhány kilométerre vannak egymástól – mondta a titkár, aki hangsúlyozta a racionalizáció a Világbankkal történő tárgyalások alapján kell, hogy megtörténjen. Tehát irányelveket kapott Szerbia, hogy miként kell az ésszerűsítést végrehajtani – Én, személy szerint nem tudom, hogy milyenek voltak a tárgyalás eredményei a Világbankkal. Biztos, hogy egy stratégiát kell kidolgozni a minisztériummal együtt, és a tartomány ezután is jó együttműködésre számít ez ügyben a minisztériummal. Amikor tárgyaltam a miniszterrel, akkor azt mondta, hogy három elszámolási kategóriát kérnénk Vajdaság számára: a nagyvárosi kategória, ahol ésszerűsíteni lehet. Ebből valami már meg is valósult Szabadkán, mint említettük. A másik az, hogy nem szeretnénk megszüntetni a falusi iskolákat, s ott, ugye, annyi gyerek van, amennyi, ha négy elsős, akkor négy elsős. Ha megszüntetjük az iskolát, megszűnik a falu, mert a szülők elhagyják a falut a gyerek iskoláztatása végett, s a városokban ezáltal majd újabb gondok adódnak. A harmadik dolog, amellyel kapcsolatban vajdasági szinten nem tudunk ésszerűsítést elfogadni: akárhány gyerek van, ha a kisebbségi érdekek úgy kívánják, akkor azt az iskolát fenn kell tartani. A nyolcas volt az alsó határ. Nyolc és annál több, de 15-nél kevesebb diák esetében a titkárság azonnal megadta az engedélyt. Nyolctól kevesebb diák esetében a titkárság kikérte a nemzeti tanácsok véleményét, hogy szerintük mit kell ott tenni. Az engedélyezésnél azt is figyelembe kellett venni, hogy mit mutatnak a jövőbeli adatok. Akik hozzánk fordultak, voltak, akik elmondták, hogy idén ugyan 2 elsős van, de tudható, hogy jövőre lesz például 8. Ezen információk birtokában is hoztuk meg a döntéseket. Sikertelenség, hogy sok energiát fektettünk be, hogy Nezsényben és Udvarnokon megmaradjon a magyar osztály, és sajnos itt maguk a szülők nem akarták ezt. Létrejöhetett volna magyar osztály Nezsényben öt diákkal,de a szülők nem kívánták anyanyelven iskoláztatni gyermekeiket.
