2024. augusztus 18., vasárnap

Kétszakos tanárképzést mihamarabb!

Csak bizonyos képzéseket tud felvállalni a tanítóképző kar – Az MNT álláspontja szerint majd át kell alakulnia a szabadkai intézménynek

Sok szaktanár számára lenne munkalehetőség, ha lennének szaktanárok. Ha vannak is, nincsenek elegen, erre bizonyíték, hogy az általános iskolák felső tagozataiban matematikát, idegen nyelvet és egyéb tantárgyakat is sokszor osztálytanítói oklevéllel rendelkezők tanítanak. Önmagukért beszélnek a magyarkanizsai és a törökkanizsai adatok is: magyart, mint anyanyelvet 1, matematikát 4, idegen nyelvet 2, történelmet 2, informatikát 2, műszaki nevelést 3, szerbet, mint környezetnyelvet 7, magyart mint környezetnyelvet 7, zenekultúrát 2, képzőművészetet 2 osztálytanítói végzettségű személy tanít, míg gyógypedagógusként 14-en, napközis tagozaton pedig 6-an dolgoznak.

Kevés a diplomás szaktanár, akik magyarul vagy magyarul is tanítanának, s bár a tanítóképzőt végzettek minden tantárgyból kapnak ismereteket, módszertant is tanulnak, a tanárképzésre, s főként a kétszakos tanárképzésre szükség lenne.

– Ez nem etnikai kérdés. A többségi nemzet számára is problémát jelent a szaktanárhiány, csak nálunk kifejezettebben nyilvánul meg – hallottuk dr. Káich Katalintól, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánjától, amikor arról beszélgettünk, hogy a kar mit tud tenni a kétszakos tanárképzés ügyének érdekében. – Van, amit a karunk fel tud vállalni, s van, amit nem, mert ha olyat szorgalmaznánk, amiből megvan a képzési lehetőség az Újvidéki Egyetem karain az anyaintézményekben, akkor a részükről biztosan nagy ellenállás lenne tapasztalható. Amit fel tudunk vállalni, az a zenei oktatás, testnevelés, képzőművészet, és a célunk, hogy egyszer ez a képzés az alapképzés része legyen a tanítói képzés mellett. Ezt azonban rendszerbélileg kell megoldani, az oktatási törvénynek kellene tartalmaznia a kétszakos tanárképzésre való jogot, s amíg ez nincs, addig más megoldásokat kell keresni. Készül a programunk a mesterképzés utáni hatodik évre. Ez specializáció. Egyik a polgári nevelésre a másik hátrányos helyzetű diákok oktatására vonatkozik. Ezt akkreditálni kell. Ha sikerül, akkor a zenei oktatásra, testnevelésre, képzőművészetre is készíthetünk ilyen programot, addig amíg rendszerbélileg nem rendeződik a helyzet. Sokan, akik szaktanári képesítést szereznek az egyetemeken, elsősorban középiskolákban helyezkednek el, a másik gond pedig a szaknyelvi ismeretekkel van, vagyis azzal, hogy mivel szerbül tanulnak, a terminológiát is szerbül ismerik, és emiatt pluszmunkát jelent magyarul felkészülni. Mielőbb konkrét lépéseket kell tenni. Képzési lehetőségeket kell megteremteni, hogy a felső osztályokban megfelelő képesítéssel taníthassanak. Kérvényeztük, hogy a karunk önálló jogi státust kapjon. Ez folyamatban van, s ha ez meglesz, akkor várhatóan a kezdeményezéseink is nyomatékosabban tudnak majd kifejezésre jutni. Mindenképpen egy interdiszciplináris vitára, széleskörű megbeszélésre lenne szükség a Magyar Nemzeti Tanács, a módszertani központok és persze a felsőoktatási intézmények részvételével.

Kérdésünkre, hogy az MNT-ben foglalkoztak-e a kétszakos tanárképzés kérdésével, illetve mit tudnak tenni, Soós Edit, az MNT Intézőbizottságának közoktatási kérdésekkel megbízott tagja elmondta, a racionalizáció, az osztályok összevonása mindenképp aktualizálja a kétszakos tanárképzés beindítását.

– Egyrészt szuficitáris a tanítói szak, másrészt a tanár, ha csak egy szaka van, akkor a normáját egy kevés tagozatos iskolában nem tudja teljesíteni, úgyhogy 3-4 iskolában dolgoznak bizonyos tanárok. A tanítóképző karnak be kell indítania a folyamatot, hogy átalakuljon, legalábbis kezdetben azokra a képességtantárgyakra mint a képzőművészet, zeneművészet, kell képzést biztosítania. Persze mindent nem fedhet le, nem vállalhat fel mindent a tanítóképző. Nem várható el egy intézménytől sem, hogy mindenre szakosodik. De flexibilitása kell, hogy legyen ennek az intézménynek. Az MNT álláspontja, hogy a karnak kétszakos tanárképzővé kell alakulnia.

Soós Edittől az iránt is érdeklődtünk: honnan, kitől, milyen szervtől kell, hogy meginduljon ez a folyamat?

– Mivel autonómok a felsőoktatási intézmények, az MNT kérelmet tud megfogalmazni, sugallhatja a közösség szükségleteit, nyomást tud gyakorolni, hogy elinduljon ez a folyamat, de maga a kar kell, hogy lépéseket tegyen a folyamat beindítására. Újabb tevékenységre kell regisztrálni az intézményt, ez akkreditációs folyamattal jár.