– Azokat az ésszerűsítési lépéseket, amelyeket most tettek meg – például a szabadkai Miloš Crnjanski és Jovan Mikić iskolák esetében – már 15 évvel ezelőtt is meg lehetett volna tenni. Végső ideje volt már, hogy a racionalizáció napirendre kerüljön. Nem jó, ha 2-3 diákkal működik egy osztály, ez legfőképpen a diákoknak nem jó. Ezt belátni végső ideje volt. A minisztériumnak is, mert ennyire kiterjedt iskolahálózatot fenntartani ilyen gazdasági helyzetben nem logikus. Ideje kézbe venni a forró gesztenyét és foglalkozni a problémával! Persze a 30 fős osztályok létrehozása sem jó. Mi a községben a 25 fős osztályokat javasoltuk, de ezt a javaslatot a minisztériumnak el kell fogadnia. Az én privát véleményem szerint 10 diáktól kevesebbel nem is lenne szabad osztályt nyitni. Persze más a helyzet falun, de a városi iskolák osztályaiban nem lenne szabad, hogy tíznél kevesebb diák üljön a padokban – hallottuk Sziveri Rezső nyugalmazott matematikatanártól, aki másfél évtizedet dolgozott a társadalmi tevékenységek szakszolgálatánál – ahonnan nemrégiben vonult nyugdíjba –, így évekig rálátása volt a diáklétszám változására.
(Precizitásáról volt mindig is ismert, legutóbb akkor dicsérték szakértelmét, amikor elkészítette a kimutatást arra vonatkozóan, hogy húsz évre visszamenőleg hogyan alakult a diáklétszám Szabadkán, mennyibe kerül a jelenlegi általános iskolai tagozatok fenntartása, s ha a minisztérium 25 fős osztálylétszámot határozna meg, mekkora lenne a megtakarítás)
– A diáklétszám változik. Sajnos mind kevesebb a gyerek, de van meglepő pozitív példa is. Például a szabadkai Október 10. Általános Iskolában idén 19 elsős van, ami a tavalyinak a többszöröse. De a Matko Vukovićban valamikor volt magyar tagozat, kombinált tagozat, de már harmadik éve, hogy nincs magyar diák. Az is fontos, hogy az iskola vonzó legyen, mert a szülők választhatnak, melyik iskolába íratják gyermeküket. Ezért nem mindegy, hogy egy iskola miként van felszerelve, milyen minőségű oktatást kínál. Sok helyen sajnos nincs elég szaktanár. Ilyen esetben jobb, ha a diák inkább utazik, de kapjon minőséges oktatást. A racionalizációval a szaktanárok biztosan nem maradnak munka nélkül. A meglévő szakkáderrel le tudnák fedni a magyar tannyelven való oktatás tantárgyait. Az is igaz, hogy sok tanító a felsősöknél tanít, ami elsősorban szabálytalan, kényszermegoldás, és nem a diákok érdekét szolgálja.
1995-ben elkészült már egy terv a szabadkai magyar iskolahálózat ésszerűsítésével kapcsolatban, akkor négy iskolaközpontot akartak létrehozni, ahol magyar tannyelven folyik az oktatás. Ezt az akkori képviselő-testület el is fogadta, de a terv végül nem valósult meg.
– Kár, mert lehet, hogy ezt a mostani helyzetet valamennyire ki lehetett volna védeni – mondta Sziveri Rezső – Most azok a javaslatok, amelyeket a racionalizációval foglalkozók tesznek, nem teljesen újak, ezek a kilencvenes évekbeli tervvel is hasonlóságot mutatnak.
