Gyermekhét van. A diákok felszabadultan rajzolnak, énekelnek, sok helyen egy napra átveszik még a tanári szerepet is. Ünnepelnek. A hét azonban nemcsak számukra kezdődött ünneppel, hanem a pedagógusok számára is. Hétfőn volt a pedagógusok világnapja. Ők azonban nem ünnepelnek felhőtlenül. Amikor a világnap kapcsán elbeszélgettem Cseslyár Kiss Ottíliával , a Vajdasági Tanügyi Dolgozók Független Szakszervezetének szabadkai tagjával, középiskolai tanárral, csakhamar a visszásságok kerültek szóba.
– Ebben a tanévben kezdődött meg a racionalizáció. Kétség sem fér hozzá, hogy szükség van az ésszerűsítésre, de nem mindegy, hogy miként zajlik. Amit mi látunk, hogy csak mennyiségileg változtatnak, megvan, hogy mennyi tanár a felesleg, és ezeket le kell építeni, de senki sem vizsgálta meg, hogy ki maradjon, ki menjen. Pedig ha lesz, aki munka nélkül marad, akkor a legjobb tanároknak kell munkában maradniuk. Az osztálytanítói végzettségűek alatt rezeg leginkább a léc, hiszen ilyen végzettségű pedagógus nagyon sok van, sokan közülük az oklevelüknek nem megfelelően a felső osztályokban tanítanak, mert szaktanárból meg hiány van. Mi azt szeretnénk, ha az önkormányzat a szakszervezetünket is informálná a racionalizációs lépésekről, hiszen a tagjaink ott vannak az iskolákban, és az informálódás révén talán segíthetnénk abban, hogy minél fájdalommentesebben bonyolódjon az ésszerűsítés – mondta Ottília, aki beszámolt nekünk arról is, hogy a szakszervezeteknek milyen kéréseit fogadták el az új oktatásügyi törvény meghozatalakor: – Sikerült a szakszervezeteknek elérnie, hogy egyelőre még ne a gyereklétszám után kapják a jövedelmüket a tanárok. Ez a 2014/15-ös tanévtől következik be. A tanárok normáját is fel akarták emelni heti 18 illetve 20 óráról 24-re, de mivel ez minden más aktivitás, a pótórák, az emelt szintű órák kárára menne, a szakszervezetek javaslatára a normát nem növelték. Így is nagy a leterheltség. A diákok is borzasztóan terheltek, és sajnos az a tapasztalat, hogy ha tehermentesítést terveznek, annak is az a vége, hogy még egy tantárggyal több lesz, például egy választható tantárggyal. A többi szakszervezettel együtt harcoltunk azért, hogy a tanárok elleni erőszakot minősítsék hivatalos személy ellen elkövetett erőszakká. Ezt a követelést nem is adtuk fel, de egyelőre addig jutottunk, hogy legalább az általános iskola hetedikes és nyolcadikos tanulóinak a magaviseleti jegye nem leíró osztályzat lesz, hanem számmal jelzett (egyestől ötösig) osztályzat, és ez beleszámítódik a tanulmányi átlagba. Reméljük, hogy ennek is lesz valami foganatja, mert a továbbtanulásnál számít a tanulmányi átlag. Szóval vannak szigorítások, de egyes esetekben meg éppen engedményeket tettek. Például eddig 25 igazolatlan órával tanácsolták el az iskolából a diákot, mostantól 35 órával. Persze ezt nem a szakszervezet kérte. Ahogy azt sem, hogy az új törvény értelmében már az alsós negyedikesek is tehessenek pótvizsgát. Eddig úgy volt, hogy ha lezárt egyesük van, akkor osztályt ismételnek, most a negyedikesek is kimehetnek pótvizsgára. A középiskolásoknál is változott a helyzet. Ha a diáknak 1 vagy 2 egyese volt, pótvizsgára ment, s ha megbukott, osztályt ismételt. Kivételt képeztek a végzősök, akik, ha elbuktak a pótvizsgán, akkor megvolt a lehetőség, hogy ne ismételjenek osztályt, hanem magántanulóként tegyék le a vizsgát abból a tantárgyból, amiből megbuktak. Ez a lehetőség az új törvény szerint mindenkinek adott, azaz az elsősöknek, másodikosoknak, harmadikosoknak is. Ám, aki azt választja, hogy magántanulóként vizsgázik, annak a többi osztályt is magántanulóként kell elvégeznie, nem ülhet vissza az iskolapadba mint rendes tanuló.
