Mitől jó színész a színész?

Az elmúlt évad legkiemelkedőbb vajdasági magyar színházi alakításáért járó díjat, a Pataki-gyűrűt a délvidéki magyar színjátszás napján, október 29-én adják át. A Gerold László, Góli Kornélia és Sutus Áron összetételű jelölőbizottság 6 színészt jelölt e díjra. Erdély Andrea a Kosztolányi Dezső Színház Turbo Paradisójában nyújtott alakításáért, Pálfi Ervin Gézagyerek szerepének megformálásáért, Szőke Attila és Vicei Natália a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának Equusában játszott szerepéért, míg Balázs Áron és Elor Emina az Újvidéki Színház Mizantróp című produkciójában nyújtott alakításáért. Ez alkalommal és jövő csütörtöki számunkban is 3-3 jelöltet szólaltatunk meg, akik ugyanarra a három kérdésre válaszolnak.

Igazság, élmény, szabadság

Balázs Áron 1977. március 30-án született a svájci Muriban. Középiskolai tanulmányait Szabadkán végezte, 1995-ben felvételizett az Újvidéki Színművészeti Akadémiára, Hernyák György és László Sándor osztályába. 1998-ban lett tagja az Újvidéki Színház társulatának, emellett 2005 óta tanársegédként dolgozik az Újvidéki Színművészeti Akadémián. Játszott a Tanyaszínházban, a Szerb Nemzeti Színházban, a szabadkai Népszínházban, a Kosztolányi Dezső Színházban, a veszprémi Petőfi Színházban és a budapesti Bárka Színházban. Néhány fontos díja: 2000: Vajdasági Hivatásos Színházak Találkozója, Pisti szerepének megformálásáért (Pisti a vérzivatarban, r: László Sándor), Pataki-gyűrű Díj (Cyrano de Bergerac címszerepe, r. L’uboslav Majera), 2008: Sterija díj – 53. Sterija Játékok, Dr. FRANK-N-FURTER szerepének megformálásáért (Rocky Horror Show, r. Nagy Viktor), 2007/08, 2008/09 – Az évad legjobb férfi főszereplője a közönség szavazatai alapján.

Mi az a három szó, ami a színházat jelenti?

– Elsősorban az igazság, mert a színháznak igaznak kell lennie, a színész is igaz kell hogy legyen. A másik az élmény. A színház élményt, pozitív élményt kell adjon a nézőnek, a színésznek egyaránt. A harmadik pedig a szabadság, mert a színházban szabadon szárnyalhat a fantázia. Még ha elcsépelten is hangzik, azt kell mondanom, hogy a színész más lehet az előadás másfél órája alatt, minden megengedett, ami egyébként nem. Itt meg lehet élni azt is, ami „kint”, a hétköznapi életben következményekkel jár.

Mi az, amit szeret a saját színházában és mi az, amit a másik két színházban nagyra tart?

– Igazán tiszteletre méltó valamennyi társulat esetében, hogy egyáltalán megmaradtak, hogy teszik a dolgukat közösségünk érdekében, még akkor is, ha minden lehetséges támogatást megvontak tőlük, vagy legalábbis lefaragtak belőle. Abban nem kételkedem, hogy mind a három, sőt a Gyermekszínházzal együtt mind a négy színház igyekszik színvonalasan dolgozni, mivel volt szerencsém a Kosztolányiban és a Népszínházban is játszani. Mindegyik társulatnak saját hangulata van, és ez nagyon jó. Ugyanakkor a saját színházamban az a jó, hogy itthon érzem magam, hogy összeszokott társaság vesz körül, mert mindenki azért van itt, hogy „színházat csináljon”.

Mitől jó színész a színész?

- Az a fontos, hogy a színész ne legyen elégedett önmagával, hanem törekedjen saját maga jobb megismerésére, dolgozzon önmagán, a szerepén, mert szerintem munkával sok minden, szinte minden elérhető. Tévesnek tartom azokat a nézeteket, miszerint a tehetség lenne a fő meghatározó, ellenkezőleg, a jó színészt legkevésbé a tehetsége teszi jó színésszé. Nem mindegy, hogyan állunk a szerephez hozzá: nem egy előadást láttam, ahol a kis szerep emlékezetessé vált, viszont a nagy kitörlődött az emlékezetből. Más szóval: nincs kis szerep, csak kis színész. Talán ezt kell szem előtt tartani.

Játék, energia, koncentrációElor Emina 1982-ben született Szabadkán. A szabadkai gimnázium befejezése után, 2001-ben felvételizett az Újvidéki Akadémiára, László Sándor és Nagypál Gábor osztályába. 2004-től az Újvidéki Színház társulatának tagja. Néhány fontos díja: 2004/05, 2005/06, 2006/07, 2007/08, 2008/09: Az évad legjobb női főszereplője a közönség szavazatai alapján, 2006: Határon Túli Magyar Színházak XVIII. Fesztiválja, Kisvárda, Színészdíjat kapott Chris szerepének megformálásáért (Brian Friel: Pogánytánc, r. László Sándor).Mi az a három szó, ami számára a színházat jelenti?A színházat számomra két szó teszi: színész és néző. Persze sok minden kell, járul, párosul még hozzá, mégis, ha e kettő közül valamelyik hiányzik nincs színház. A szabad asszociációim pedig, játék, energia, koncentráció.Mi az, amit szeret a saját színházában és mi az, amit a másik két színházban nagyra tart?– Az Újvidéki Színháznak szeretem a sokrétűségét, a társulatát, a színésznövendékek bevonását a munkába, a csapatjátékát, a nyitottságát az újra, a szereplehetőségek elosztását csapaton belül, a közönségét... Csodálom a Népszínház kreativitását, a Kosztolányi Színház állandó kísérletezését. Mindkét színház színészeit nagyra tartom. Mitől jó színész a színész? – Attól, hogy mások azt mondják róla... (Nevet). Nem tudom. Talán attól, ha fontos neki az amit csinál, ha szorgalmas és ha a homlokán csillog a csillag.Kegyetlenség, szigorúság, pontosság Erdély Andrea 1984. augusztus 8-án született Újvidéken. Az Újvidéki Művészeti Akadémia színész szakán végzet Hernyák György osztályában. 2006 őszétől a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház színésze. Játszott a kecskeméti Katona József Színházban, a Forrás Színházban és a szabadkai Népszínház szerb társulatánál. Szerepelt Vladimir Paskaljević Đavolja varoš c. filmjében. Színészi képességeit az elmúlt évek folyamán a Kosztolányi Dezső Színházon kívül különböző műhelymunkák során fejlesztette. Részt vett a kanadai Richard Nieoczym, a kanizsai Nagy József és a belgrádi Dalija Aćin workshopjában. Többször dolgozott együtt Varga Henriettával és Döbrei Dénessel.Mi az a három szó, ami számodra a színházat jelenti?– Azt, hogy mi jelenti számomra a színházat, nem lehet csak szavakkal elmondani, főleg nem hárommal. A színházat nem lehet szavakkal helyettesíteni.Mi az, amit szeretsz a saját színházadban és mi az, amit a másik két színházban nagyra tartasz?– Teljességgel értelmetlen ilyen hármas struktúrában beszélni a színházról. Egy színház van. Az, amiben a színész embert játszik. Én ezt szeretem a színházban, és ezt tartom nagyra benne.Mitől jó színész a színész?– Ebben a kérdésben Artaud és Grotowski gondolatait követem. Kegyetlenség, szigorúság és pontosság.A kegyetlenség tisztánlátást jelent. A kegyetlenség lényege az, hogy nem hazudunk. Ha nem akarunk hazudni, azonnal kegyetlenek leszünk, elkerülhetetlenül.A különbség a rossz színész és a jó színész között gyakorlatilag megfelel annak, ami a prostituált mesterségét megkülönbözteti a tényleges szeretetből fakadó odaadástól – az önfeláldozástól.Nekem az a néző a fontos, aki saját lelki fejlődése spirálján haladva, a színházi előadásban kulcsot keres az önismerethez, ahhoz, hogy megtalálja a maga "helyét a földön". Nem pedig az, aki "stabilizálta" a lelki életét, aki a jó és a rossz kérdésében tévedhetetlenséggel kérkedik, és nem ismeri a kétséget.