1999-ben 30 ország írta alá a Bolognai Nyilatkozatot, amelynek értelmében 2010-ig összehangolt felsőoktatási rendszernek kell kialakulnia. Szerbia 2006-ban csatlakozott a tervezethez, így nálunk a bolognai oktatási rendszer hivatalosan a 2006/2007-es tanévben vette kezdetét. Kreditpontrendszer, óráról órára való készülés, egyszemeszteres tantárgyak, sokkal több vizsga, többciklusú képzés... Közben minden évben tüntetnek az egyetemisták a talán nem is megfelelően értelmezett bolognai szabályokra hivatkozva. A gyökeres változásokat éljük, kellő informáltság nélkül. Tanárnak és hallgatónak is bele kell még szoknia, meg kell értenie, mi változott. Mi is változott? Hol tart a mi bolognai folyamatunk? Dr. Takács Márta docenst, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánhelyettesét kértük meg, mondja el, nálunk mi valósult meg eddig a bolognai folyamatból.
Folytatás tegnapi számunkból
-A következő évben az kerül át és maradhat a költségvetés terhén, aki teljesíti a 60 pontot. Ez a bolognai rendszer elvárása, de nálunk már az első évben kiderült, hogy a hallgatók ezt nem tudták teljesíteni, pedig azt kell mondanom, ilyen gondosan tervezett oktatási folyamat mellett ez nem lehetetlen. A hallgatók érdekében ezért a rektori konferencia és az oktatási minisztérium képviselői úgy döntöttek, hogy fokozatosan emelik az elvárt teljesítési szintet. Először az adott évben 42 pontot kellett elérni a következő év zökkenőmentes folytatásához, idén 48-at, majd jövőre várhatóan 56-ot, és két év múlva már 60-at. Amíg a rendszer be nem áll az oktatási törvényben előlátott évi 60 pont teljesítésére, a Rektori Konferencia és az Oktatási Minisztérium Szerbiában minden éven közösen szabályozza a következő évfolyamra való iratkozások feltételeit. Tisztázzák azt is, hogy aki már harmadik évfolyamra iratkozik, annak vajon – összesítve az előző két évet – hány kreditponttal kell rendelkeznie a folytatáshoz (vagy a költségvetés terhére történő továbbtanuláshoz).
Évről-évre húsz százalékkal növelhető az állami költségen hallgatók száma. Most az a helyzet, hogy aki megszerezte a 48 pontot, és állami költségvetésen tanult az első évben, az maradhat állami költségvetéses, a fennmaradó helyekre pedig azok az önköltséges hallgatók pályáznak, akik teljesítették a 48 pontot, vagy annál többet valósítottak meg. Ám mivel csak 20 százalékkal lehet több hely, nem kerülhet mindenki át az állami költségvetéses kategóriába. Ilyenkor bizony kialakulhat az az igazságtalan helyzet, hogy a 48 pontot gyűjtöttek maradnak állami költségvetéses hallgatók, a jobban teljesítők közül pedig van, aki nem tud átkerülni ebbe a státusba az önköltséges kategóriából. Ezt a közeljövőben orvosolni kellene. Kevés, a követelményeket teljesítő hallgató esetében a kar maga dönthet úgy, hogy mondjuk továbbra is önköltséges kategóriába sorolja például azt a 4-5, jól teljesítő hallgatót, akinek nem jutott hely, de nem fizetteti meg a tandíjat, de például 100 ilyen hallgató esetében a karok biztosan nem vállalhatják ezt fel, főleg úgy, hogy számukra az állami támogatások is megcsappantak – hallottuk beszélgetőtársunktól, aki szerint még gyerekcipőben járunk. Szerbiában legalább tizenöt éves lemaradást kell behozni, mert ugyan más országokban sem indult sokkal hamarabb a bolognai rendszer szerinti oktatás, de az előkészületek már nagyon sok helyütt jóval a tényleges megvalósítás előtt elkezdődtek.
