– Igen nehéz és ellentmondásos időszakban vettem át a vadászszövetség összekuszálódott ügyeinek rendezését – mondja. – Korábban súlyos mulasztások történtek a vezetésben, azonban erről ezúttal nem kívánok szólni. A hatóságokra tartozik, hogy elbírálják, hogy mi volt szabályos és mi nem. Megválasztásom és dr. Zoran Popović egyetemi tanár elnökké választása óta azon fáradozunk, hogy a szerbiai szövetség visszanyerje tekintélyét itthon és külföldön egyaránt. Felújítottuk a kapcsolatokat a szomszédos országok szövetségeivel, valamint a Nemzetközi Vadászszövetség (rövidített nevén: CIC) Kelet-európai Tagozatával is. Az elmúlt hónapokban intenzíven dolgoztunk az új vadászati törvény előkészítésén. Az új vadászati törvény gyökeresen érinti a vadászatot, a vad nevelését, valamint a vadállomány gyarapítását a környezetvédelmi előírásokkal összhangban. A törvénytervezet kidolgozásába szinte az utolsó pillanatban kapcsolódtunk be, és reményeink szerint sikerült olyan módosításokat eszközölni, amelyek hozzásegítenek a vadászat megreformálásához. Nagy munka vár még ránk a szövetség új alapszabályának kidolgozása terén is, amit az év végéig a közgyűlés elé szeretnénk terjeszteni elfogadásra.
– A szövetségnek új szabályzata szolgál majd modellként az egész országban tevékenykedő nagyszámú egyesületek alapszabályzatainak kidolgozásához. Ha mindez beteljesül, meg tudjuk majd választani a Szerbia Vadászszövetség közgyűlésének új képviselőit. Számításaim szerint március végéig lebonyolíthatjuk a választásokat, és ekkor már négyéves periódusra nevezik ki a szövetség vezetőségét. Ezzel a csúcstól az alapokig átalakítjuk a vadászatot Szerbiában.
A készülő új vadászati törvény minisztériumi változata meg sem említette a vadászszövetséget és az egyesületeket. A környező és a nyugat-európai országok törvényeiből vágtak össze valamiféle salátát, amiből a lényeg, a vadászok kimaradtak. A vadászszövetség és a mezőgazdasági minisztérium határozott fellépésének köszönhetően az említett törvénytervezetet hatályon kívül helyezték és egy 18 fős szakcsoportot bíztak meg az új törvénytervezet kidolgozásával. Több hónapos munka és komoly érdekviták után megszületett az új vadásztörvény kompromisszumos változata, amelynek lényege, hogy a vadász továbbra is jogosult vadászatra. A vadászegyesületek elsőbbségi joggal pályázhatnak azokra a területekre, amelyeken korábban vadásztak, kivéve, ha nem sértették meg a vadászati és gazdálkodási törvényt. A vadászszövetség jogkörét is körvonalazza a törvénytervezet. Véleményem szerint ha a törvénytervezetet ebben a formában elfogadja a szerb parlament, akkor komoly munka árán a vadászterületek kiadásával újraalakulhatnak a vadásztársaságok.
Tömören fogalmazva: a vad az államé. Az új törvény lehetőséget ad vadászterület kialakítására azon földtulajdonosok számára, akik legalább 2000 hektár egybefüggő földterülettel rendelkeznek. Ekkora területen a tulajdonos – amennyiben eleget tesz az új törvényes feltételeknek – maga szervezheti meg a vadászatot, a vadgazdálkodást.
A vadásztársaságok további működését befolyásolja a polgárok egyesületeinek kötelező újrajegyeztetése, ugyanis életbe lépett a polgárok egyesületeinek működését szabályozó új törvény. Október 23-ától számítva másfél éven belül a köztársasági gazdasági nyilvántartásba kell venni minden egyesületet, civil szervezetet. A bejegyzés, a társaság formájának meghatározása, a vadászterületek újbóli felmérése sok munkát igényel az új vadászati törvény meghozatalától számított két évben. A vadászegyesületeknek ehhez nyújt segítséget a Szerbiai Vadászszövetség szakszolgálata. Lovac néven új folyóirat, vadászati hírnök jelenik meg – sorolta az újdonságokat és változásokat Ürményi Ferenc, a Szerbiai Vadászszövetség titkára.
Az új vadászati törvény tervezete a mezőgazdasági minisztérium honalapján megtalálható és véleményezhető. Az új törvénytervezet a napokban kerül a kormány, majd a parlament elé.
